A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa megjegyezte: a gyűlöletbeszédről szóló törvény már többször elbukott vagy az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság előtt, ezért nem új jogszabály megalkotásával, hanem a már meglévő törvények segítségével kell a szélsőséges, előítéletes és kirekesztő megnyilvánulások elleni fellépésre módot találni.
Kállai Ernő megjegyezte: a magyar közéletnek a rendszerváltozás óta nem sikerült kitermelnie a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellenszerét, nem alakult ki olyan társadalmi normarendszer, amely a szélsőséges, előítéletes és gyűlöletkeltő megnyilvánulásokat elfogadhatatlanná minősítené.
Csoportok ellen
Hozzátette: a gyűlöletbeszéd rendszerint bizonyos tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen irányul, konkrét személyeket nem lehet meghatározni, ezért az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, illetve kiszélesíteni, hogy az ilyen esetekben a zaklatás és a megkülönböztetésre adott utasítás fogalmi körébe vonhatóan lehessen felelősségre vonni embereket, szervezeteket és a sajtótermékeket, valamint a bejelentett és spontán rendezvények, utcai megmozdulások résztvevőit is.
Kállai Ernő szerint szükséges lenne az is, hogy a törvénymódosítás útján az ügyész, a hatóság és a társadalmi szervek mellett az országgyűlési biztosok is bírósághoz tudjanak fordulni, vagyis kiszélesítsék a hatáskörét.
Pénzbírság
Az ombudsman elmondta, a gyűlöletbeszédet így a polgári peres eljárásban alkalmazott szankciókkal: eltiltással, távolságtartási végzéssel, pénzbírsággal lehetne szankcionálni.
Arra, hogy ez a szankció nem igazán lehet visszatartó erő, úgy válaszolt: “ez lenne az alkotmányos és a legkönnyebben járható út”, ugyanis az, hogy a gyűlöletbeszéd jogilag nincs szabályozva, egyfajta bátorítást ad embereknek, szervezeteknek.
Hatmilliós plafon
A törvény szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatósági bírságként minimum ötvenezer, maximum hatmillió forint bírságot szabhat ki. Eddig egyetlen esetben szabtak ki komolynak számító büntetést, hárommillió forintot. Egy bankot büntettek ekkora összeggel, mert életkora miatt elutasítottak egy hiteligénylőt.
Az ombudsman elmondta, javaslatait már többször eljuttatta a parlamenti pártoknak, de azokra eddig nem érkezett válasz, a jövő héten ugyanakkor újra egyeztet az Igazságügyi Minisztériummal, szeptemberben pedig egy konferencia keretében ismerteti álláspontját a civil szervezetekkel és a parlamenti pártokkal.
