A Fidesz elnöke szerint a nyugati világ most azzal érvel, hogy nincs eszköze ebben az ügyben, mert “az orosz medve mézhez jutott, megerősödött és él ezzel az erővel”. Szerinte azonban nincs így, “Oroszországgal szemben ha szükséges, igenis, civilizált, békés, nemzetközi diplomáciában elfogadott válaszlépéseket lehet tenni” – jelentette ki.
“Világos erkölcsi alapállás”
Orbán Viktor, aki Kazimierz Marzinkiewicz lengyel exminiszterelnök társaságában egy kerekasztal-beszélgetés vendége volt, a válaszlépések között említette, hogy a lengyelek rakétavédelmi rendszerről írtak alá megállapodást az Egyesült Államokkal, valamint azt is, hogy a NATO külügyminisztereinek keddi tanácskozásán fel lehetne gyorsítani Grúzia és Ukrajna felvételét NATO-ba, illetve ha szükséges, fel lehetne függeszteni az Európai Unió és Oroszország közötti stratégiai együttműködési megállapodást.
Mint mondta, nyilván az oroszoknak is lesznek válaszlépései, tehát érdemes átgondolni mit teszünk, de figyelembe véve minden orosz válaszlépést, az olaj-, a benzin- és a gázár kérdését is beleértve, “nekünk itt és most világos erkölcsi alapállást érdemes elfoglalni”.
A Fidesz elnöke ezért olyan külpolitikai egységet sürgetett Közép-Európában és az Európai Unióban, amely világossá teszi, nem fogadható el a nemzetközi konfliktusoknak olyan elintézési módja, amely nyers erőszakra épül, és aki ilyen útra lép, annak súlyos következményekkel kell számolnia.
Szerinte a közép-európai népeknek – benne a magyaroknak 1956 miatt különösen – kötelessége egyértelműen és világosan beszélni, amikor egy független államot ér katonai agresszió.
A Fidesz elnöke felhívta a figyelmet arra is: Oroszország érvelése most az, hogy ők meg akarják védeni a Grúziában élő oroszokat, azonban ilyenek Lettországban, Ukrajnában és a közép-ázsiai országokban is élnek. Legközelebb hol fognak fellépni, a mi szomszédságunkban? – tette fel a kérdést a pártelnök több száz fős hallgatósága előtt.
Grúzia sorsa jelzés
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az orosz agresszió nem egyszerűen egy vitatott terület feletti dominanciát céloz meg, hanem fenyegetés a régen szovjet fennhatóság alá tartozó nyugat-barát államoknak is. Így Grúzia sorsa jelzés a többi nyugat-barát kormányzat felé, amely azt fontolgatja, hogy a NATO-hoz csatlakozzon.
Emellett szerinte az orosz agresszió gazdasági monopólium fenntartására is irányul, hiszen az orosz területeket megkerülő vezetékek Grúzián haladnak keresztül.
Orbán Viktor a konferencián a konfliktus egy belpolitikai vonatkozásáról is beszélt, mégpedig arról, hogy a Magyar Nemzet és a Népszabadság oroszbarát álláspontra helyezkedett az események kapcsán.
A pártelnök szerint a dolog hátterében az áll, hogy a nyugati világ – beleértve az Egyesült Államokat is – a rendszerváltás után a magyar jobboldalt éveken keresztül “belenyomta az antiszemitizmus és a nacionalizmus vádjába”, ahelyett, hogy a kommunizmus felszámolásában nyújtott volna segítséget. Nem azt mondták, hogy 45 év diktatúra maradványainak továbbélése jelenti az igazi veszélyt, hanem, hogy egy 50 évvel ezelőtti, Magyarországon nem több mint két-három évig tartó diktatúra visszatérése a veszedelem – fogalmazott.
Nem lelkesednek a NATO-ért
Szerinte ennek következménye, hogy 15 év méltatlan vádjai után “nagyon sok jobboldalinak nincs nagy lelkesedése az euroatlanti és a transzatlanti együttműködés mellett”. “A magyar jobboldal pszichológiailag, érzelmileg az elmúlt 15 év hatására olyan állapotba került, amikor az eszével érti és tudja, hogy transzatlanti együttműködésre van szükség, de szíve valahogy mindig elmarad ettől a felismeréstől” – fogalmazott.
Orbán Viktor ugyanakkor azt javasolta a magyar jobboldalnak, hogy lássa be, Oroszország felemelkedésével és agressziójával egy másik korszak kezdődött, Magyarországnak pedig biztonsági okokból szüksége van egy erős európai és transzatlanti együttműködésre.
Erős Európa
Kazimierz Marcinkiewicz – aki a 2005-ös választáson győztes konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) nevű párt kormányának miniszterelnöke volt 2006 júliusáig – előadásában a katonai és az energiabiztonság érdekében egy erős Európa, ezen belül egy politikáját és gazdaságát is összehangoló Közép-Európa mellett érvelt. Mint mondta, olyan gazdasági hálózatot kell kiépíteni a visegrádi országok között – például a Mol és a többi ország olajvállalatának együttműködésével -, amellyel ez a régió erősebb lehet más országoknál.
A mostani konferencia azért volt különleges, mert az idén van a 65. évfordulója az 1943-as, híressé vált SDG-tanácskozásnak, amelyen Magyarország második világháború utáni jövőképéről tartottak előadásokat a radikális baloldali és a polgári értékrendet képviselő politikusok. A Soli Deo Gloria (Egyedül Istené a dicsőség) szervezet 1921-ben alakult, 1949-ben a pártállam politikai nyomásának hatására hivatalosan kérte feloszlatását a Belügyminisztériumtól, majd a rendszerváltozás után alakult újjá. A szárszói konferenciákat azóta ismét minden évben megrendezik.
