A „civil önvédelem” gyökerei a rendszerváltozást közvetlenül megelőző időkre, a 80-as évek végére nyúlnak vissza – ekkor kezdtek szerveződni országszerte a polgárőr egyesületek. Az Országos Polgárőr Szövetség 1991-ben alakult meg, kétszáz fölötti egyesülettel és mintegy tízezres taglétszámmal.
Együttműködnek a rendőrökkel (Fotó: MTI)
A vezetést ekkor nem kisebb személyiség vállalta, mint a kanadai emigrációból hazatért Kopácsi Sándor, aki 1956-ban Budapest rendőrparancsnoka volt, a forradalom bukása után a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottjaként ítélték el.
Budapest – kiemelt kapcsolat
A budapesti polgárőr szövetségnek napi 24 órában működik az ügyeleti központja, regisztrálva a budapesti és az agglomerációban működő polgárőröket és irányítva is munkájukat − nyilatkozta a FigyelőNetnek Kardos Pál, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke.
A központ közvetlen kapcsolatban áll a BRFK-val, a Fővárosi Tűzoltó Parancsnoksággal és a Fővárosi Közterület-felügyelet Veszélyhelyzeti Információs központjával is. Ennek is köszönhető – mondja Kardos –, hogy legutóbb a XIII. kerületben talált második világháborús bomba eltávolításakor a terület lezárásában és a kiürítésében segédkező százhárom polgárőrt sikerült rendkívül rövid idő alatt a helyszínre irányítani.
A budapestiek és BRFK között létezik egy különmegállapodás is, ennek értelmében a jövőben a BRFK képezi ki a fővárosi polgárőröket. Az természetes – szögezi le Kardos –, hogy ha a rendőrség bármilyen okból jelentős erők kivonására kényszerül egy adott területről, a polgárőrök ez idő alatt megerősített szolgálatot tartanak az adott körzetekben.
Hatósági jogkör híján is feltartóztathat
A polgárőrnek hatósági jogosítványai nincsenek: nem igazoltathat, nem bilincselhet, nem vehet őrizetbe. Azonban jogában áll feltartóztatni a bűncselekményen tetten ért személyeket – tudtuk meg a budapesti elnöktől. Ez azt jelenti: a szolgálatot teljesítő polgárőrök megakadályozhatják – a rendőrség kiérkeztéig – a bűnelkövetők távozását a helyszínről, őket visszatarthatják.
Ha rendőr is jelen van, utasíthatja a polgárőröket bizonyos intézkedésekre – ilyenkor a polgárőr felszólítását, kérését, jelzését éppúgy figyelembe kell vennie az állampolgárnak, mint a rendőrét.
Komolyan közreműködtek
Több beszámoló is tanúskodik arról, hogy a fegyvertelen polgárőrök komolyan közreműködtek súlyos bűncselekmények, balesetek megakadályozásában, bűnelkövetők kézre kerítésében: lefogták az intézkedő rendőrre éles lőfegyvert emelő benzinkútrablót, kicsavarták a légpisztolyból tákolt házi lőfegyvert egy elkövető kezéből és a helyszínen tartották őt a rendőrök kiérkezéséig, helyismeretükkel segítették az egyenruhásokat a tanyavilágban bujkáló gyilkosok elfogásában; de szólnak beszámolók dühöngő kutyák megfékezéséről, tűzesetekből történő mentésről is.
A fővárosban tavaly százhúsz polgárőr kapott tűzoltókiképzést a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság munkatársaitól – a program folytatódik, így a civil kollégák hatékonyan segíthetnek a balesetek helyszínein és tűzeseteknél is.
Fegyver nem, de a törvény védi őket
A polgárőrök klasszikus feladatai között sorolja Kardos Pál a közterületi járőrözést, a körözött gépjárművek kiszűrését (közel száz, ehhez szükséges eszközzel rendelkeznek), a folyamatos közterületi jelenlétet (mint a legjobb bűnmegelőzési eszközt), a rendőri intézkedések – például forgalomirányítás – segítését, balesetek helyszíneinek biztosításában való részvételt, a fiatalok körében végzendő felvilágosító és prevenciós munkát (például drogprevenció az iskolákban).
A polgárőrök fegyvert vagy önvédelmi eszközöket nem hordanak maguknál – szögezte le Kardos Pál. Van náluk ezzel szemben mobiltelefon, rádió adó-vevő készülék, elsősegélynyújtó csomag, forgalomirányító bot. Ugyanebben a témában a polgárőr szövetség sajtófőnökétől, Szántó Gábortól azt a felvilágosítást kaptuk: a más állampolgárok számára is jogszerű, engedéllyel tartott önvédelmi eszköz – jellemzően gázspray, gázpisztoly – lehet a polgárőröknél, és azt a törvényben meghatározott módon, jogos és arányos önvédelemre használhatják is.
Rendvédelmi munkájukat a büntető törvénykönyv is elismeri, hiszen a közfeladatokat ellátó személyek közé sorolja és az azokat megillető jogi védelemben részesíti őket. Az alap büntetési tételnél egyharmaddal is többet kaphat az, aki polgárőrt akadályoz, bántalmaz feladatai ellátása közben, intézkedéseinek ellenszegül, ne adj isten megöl.
Évtizede a bűnmegelőzés útján
Az elmúlt tizenegy év legnagyobb eredményei között tartják számon az anyagi biztonság és kiszámíthatóság folyamatos növelését – bár ezen a téren még ma is van tennivaló (a polgárőrség szervezetéről és támogatásáról lásd keretes írásunkat), a taglétszám bővülését, az egyre jobb eszközellátottságot, a képzés bővülését, ami magával vonja az állomány professzionalizálódását).
A polgárőrség ebben az időszakban végképp a bűnmegelőzésre helyezte a hangsúlyt, kidolgozta országos bűnmegelőzési programjait – a drogprogramot, az idegenforgalmi régiók programját, a nagyvárosi bűnmegelőzési programot, az iskolakezdés bűnmegelőzési programját). Elvetették ugyanakkor a felfegyverkezés, a félkatonai jellegű struktúrákra vonatkozó ötleteket és szándékokat.
Nem vetélytárs egy gárda
Ez olyannyira így van, hogy a honvédség háttérbázisaként esetleg létrejövő nemzeti gárdát, melynek lehetőségére parlamenti különbizottság is született, nem tekintenék vetélytársuknak – mondta el felvetésünkre Szántó Gábor sajtófőnök.
82 ezren figyelnek
A hazai polgárőr mozgalom az egyesülési törvény szerint építkező, politikamentes civil mozgalom, 82 ezer taggal, 20 területi szövetséggel és közel kétezer egyesülettel. A létszám évente kb. 5000 fővel gyarapszik. Az alapítók ma már 50-70 évesek, az „utánpótlás” fele egy évtizede 30 éven aluli, a nők aránya kb. 10 százalék. A polgárőrség működtetése és fejlesztése évi egymilliárd forintot igényelne. Az állami támogatás mértéke évi 150 millió forint, a települési önkormányzatok kétharmada „adja össze” az évi 600-700 milliós főösszeget, emellett nagyvállalatok támogatják a mozgalmat. A polgárőrök tavaly 10 ezer elkövetőt értek tetten, 50 ezer jelzést adtak a rendőrségnek, 1300 lopott járművet derítettek fel, és 600 esetben segédkeztek eltűnt emberek felkutatásában. Szakértők szerint a polgárőrök által éves szinten „megmentett érték” összegszerűen 250-300 milliárd forint.
