Gyurcsány Ferenc kiemelte: Magyarország jövője az oktatásában, a felsőoktatásában van.
Ha Magyarország messzebbre és többre szeretne jutni középtávon, mint a régió többi országa, akkor az elmúlt egy évszázad egyik legátfogóbb felsőoktatási fejlesztési programját kell megvalósítani – hangsúlyozta, hozzátéve: a fejlesztések két szakaszban zajlanak.
Sokaknak jut (Fotó: MTI)
A miniszterelnök kifejtette: alig van olyan felsőoktatási intézmény, amely az elmúlt hat évben ne lett volna kedvezményezettje a programnak. Értékelése szerint az eddigi döntések együttesen áttörést hoztak a magyar felsőoktatás minőségi megújításában.
Mennyiségi és minőségi átalakulás
Kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc úgy értékelt, hogy a mennyiségi és minőségi átalakítás folyamatát tekintve Magyarország a régió államai közül az élvonalban helyezkedik el.
Elmondta, hogy a kormány korábbi és szerdai döntései összesen 55 milliárdos fejlesztés lehetőségét teremtették meg a felsőoktatásban hazai és uniós források bevonásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. Mint elhangzott, zajlik a felsőoktatás tartalmi megújítása, a kétszintű felsőoktatás megteremtése, a minőség és teljesítményelvű szabályozás kialakítása.
Milliárdokat nyertek
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter közölte, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként elsősorban olyan felsőoktatási pályázatokat támogatnak, amelyek döntően a műszaki, természettudományi és informatikai ismeretek oktatását segítik.
A tárcavezető elmondta: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben az első körben tavasszal hat felsőoktatási intézmény nyert mintegy 29 milliárd forint támogatást. A szerdán született kormánydöntés alapján a 15 pályázó közül hét intézmény jutott 26,6 milliárd forinthoz.
Erősödik a vidék
Kitért arra, hogy a második körben eredetileg szánt 21,7 milliárd forint keretet megnövelték 4,8 milliárd forinttal, így a Debreceni Egyetemen zajló természettudományi és műszaki képzés színvonalának fejlesztését célzó pályázata is lesz támogatás.
A szerdai kormánydöntés alapján a Debreceni Egyetem 4,882 milliárd, a Szegedi Tudományegyetem 6,424 milliárd, a Kecskeméti Főiskola 2,44 milliárd, a Kaposvári Egyetem 2,902 milliárd, a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem 4,288 milliárd, a soproni Nyugat-Magyarországi Egyetem 4,963 milliárd, a Budapesti Gazdasági Főiskola zalaegerszegi intézete pedig 597 millió forint támogatást kaphat.
Év végén indulhat
Kérdésre válaszolva Bajnai Gordon közölte: az év végén, jövő év elején elindulhatnak a beruházások. A kétfordulós pályázatok bírálatával kapcsolatban kiemelte fenntarthatósági, illetve az integrációra törekvés szempontjait.
A fejlesztési miniszter kitért arra, a befektetők számára a magyarországi helyszín kiválasztásakor fontos szerepet játszik, hogy a magasan képzett munkaerő jó áron áll rendelkezésre.
Emlékeztetett arra, hogy a Mercedes és a Richter elmúlt hetekben bejelentett nagyberuházásaival együttműködő kecskeméti, illetve debreceni felsőoktatási intézmények is támogatást kapnak. A miniszter szerint ez is mutatja, hogy a gazdaság- és oktatásfejlesztés, valamint a munkahelyteremtés “kéz a kézben jár”.
Hiller a színvonalat emelné
Hiller István oktatási miniszter azt hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás átalakításának középpontjában a színvonal emelése áll.
Az elmúlt másfél évtizedben a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó, a kormányzat most a minőséget kívánja a középpontba állítani – mondta. Szerinte a világ felsőoktatása a színvonalról szól.
Hiller István egy kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy Magyarországon legutóbb 2007-ben értékelték a felsőoktatás minőségének alakulását. (A bolognai folyamatban érintett országok kétévente értékelnek.) A tárcavezető hangsúlyozta: Magyarország tavaly teljes elismerést és a továbbiakhoz bíztatást kapott.
A Fidesz szkeptikus
A kisebbségi kormány által eddig bejelentett nagyívű felsőoktatási fejlesztéseknek egy közös vonásuk van: alig váltak valóra- írja Pokorni Zoltán fideszes képviselő. Aki őszintén reméli, hogy a beharangozott fejlesztések nem a korábbi bejelentések sorsára jutnak.
Arra is figyelmeztet, hogy a megszorító intézkedések és a szociális válság olyan drámai mértékben növelték meg a családok terheit, hogy ezáltal több tízezer fiatal esett el a diploma megszerzésének, így pedig egy jobb, könnyebb élet lehetőségétől.
