Annak eldöntése az MRK Képzési Területi Bizottságainak a hatásköre, hogy a felsőoktatásba való bekerüléshez elég-e a középszintű érettségi, vagy emelt kell. Az MTI szerdán hírül adta, hogy 2010-től az orvosi, fogorvosi, gyógyszerész és az állatorvosi képzéseknél kötelező lesz legalább egy emelt szintű érettségi a bejutáshoz. A tantárgyak közül a fizika, kémia vagy a biológia lesz választható.
Eddig is volt erre példa: az élő idegen nyelvek alapképzéseinél már most kötelező az emelt érettségi. Ugyanis ahhoz, hogy a felsőoktatásban anyanyelven tudják ezeket a diákok tanulni, szükséges a megfelelő alapozás, ezt viszont csak a magasabb szintű középiskolai záróvizsgával tudják biztosítani – tudta meg a FigyelőNet Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkárától.
A cél ezzel a felsőoktatás minőségének javítása. A rektorok újra maguk szeretnék eldönteni, hogy kit vesznek fel, képletesen visszaállítanák a felvételit – ennek felelne meg a kötelezően magasabb színvonalú vizsga. Az MRK jelenleg azon vitázik, hogy egy vagy két tárgyból kelljen emelt szintű érettségit tennie a diákoknak – mondta dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, az MRK elnökségi tagja. Mint kiderült: már korábban is tárgyaltak a kérdésről, de a következő, június 25-i ülésükön újra napirendre tűzik.
Nem módosul a törvény
Az oktatási tárca nem fog jogszabályt vagy törvényt módosítani, ugyanis az emelt szintű érettségi kérdése szerintük megoldható a képzési területekért felelős bizottságok döntésével. A felvételi tájékoztatóban már eddig is jelölték az emelt szintű vizsga igényét az intézmények, és többletpontok jártak érte természetesen ott is, ahol az nem jelentkezési feltétel.
A képzési területeknek őszig kell döntésre jutni, ha azt akarják, hogy 2011-ben életbe lépjen az új rendszer. A szakállamtitkár szerint minimum két év kell a bevezetéshez, hiszen a leendő érettségizőknek az adott vizsgatárgyból külön felkészítő képzést kell kapniuk, amit a közoktatási intézménynek kell biztosítania. Manherz hozzátette: a felsőoktatásban dolgozókkal is együtt kell majd működni a középiskoláknak, hogy az érettségin az egyetemek és főiskolák képviselői nagyobb számban vegyenek részt, például elnökként.
A lebonyolító központi szervezetnek drágább is lesz a vizsga, hiszen nem a saját középiskolájukban vizsgáznak az érettségizők, hanem külső helyszíneken, vizsgaközpontokban. Magda Sándor a rendszernek ezt a részét nem tartja jónak, szerinte a diákok sokkal jobban teljesítenének a saját iskolájukban, hiszen az idegen környezet nem stresszelné őket. „A diákoknak csak annyival lesz más az érettségi, hogy többet kell tanulniuk. De hát ez természetes, hiszen emiatt mennek egyetemre” – tette hozzá.
Más előképzettség kell
Eleinte az egyetemek – a nagy nyelvszakokat kivéve – nem követelték meg az emelt szintet, ez mára megváltozott. Mivel az egyetemekre, főiskolákra már középszinttel is be lehetett jutni, így a gyengébb képességű diákok is bekerülhettek. Az intézmények – főleg anyagi okokból – egyre több hallgatót akartak felvenni. Mostanra azonban megváltozott a helyzet: a színvonal alatti hallgatói teljesítmények miatt egyre több felsőoktatási intézmény követeli meg az emelt szintet – mondta Manherz Károly.
Az MRK szerint a kötelező emelt szintű érettségivel a hallgatók száma körülbelül 20 százalékkal csökkenhet, de Magda Sándor szerint ez nem baj, ha a minőségi képzés megvalósul. Ez jelenleg is így van: a felvetteknek csak a 70-80 százaléka fejezi be a képzést.
Évek óta létezik a két szint
2005-től lehet két szinten – közép- és emelt szinten – érettségizni. A vizsgára jelentkezők maguk dönthetik el, hogy melyik tantárgyból, hogyan kívánnak számot adni a tudásukról. Az eredeti terv az volt, hogy a középiskolák kezébe adják a felsőoktatási felvételiztetést. Így az emelt szintű azoknak szól, akik tovább akarnak tanulni, a középszintű viszont „csak” lezárja a középiskolai tanulmányaikat. Viszont az érettségi és a felvételi vizsga közötti határ elmosódott.
