Belföld

Fico még mindig Trianontól retteg

A szlovák kormányfő még mindig a határrevíziótól tart: Szlovákia elveti a trianoni békeszerződés revíziójának minden lehetséges változatát - fogalmazott. A magyarok aláírták, de soha nem fogadták el az új határokat rögzítő szerződést - fokozta tovább az aggodalmaket.

Noha Magyarország az – 1920-as trianoni békeszerződést megerősítő 1947-es párizsi békeszerződésben – „elkötelezte magát, hogy területén nem tűri meg a szövetségesek elleni tevékenységet kifejtő csoportokat, s a revizionista propagandát sem, ezt 1989 óta nyilvánvalóan nem tartja tiszteletben” – idézte tolmácsolta a pozsonyi parlamentben Robert Fico álláspontját Robert Kalinák belügyminiszter.

Szellemidézésről beszél

Fico szerint ennek bizonyítéka az, hogy Magyarország „eltűri az olyan szélsőséges csoportok tevékenységét”, mint amilyen a Magyar Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), a Jobbik és más hasonló szervezetek. A TASR szlovák hírügynökség idézte a kormányfő véleményét, miszerint a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek „tiszteletben tartása, érvényesülése és megkérdőjelezhetetlensége a Kárpát-medencén belüli jó viszonyok fennállását szavatolja. Az egyesült Európa keretei között ezért sem jöhet szóba sem Trianon revíziója, sem bármiféle múltbeli szellemidézés, sem pedig a közép-európai határok átrajzolása”.

Fico az 1920-as trianoni békeszerződést tekinti a mindenkori, „így az egykori Csehszlovákia keretében fennállt és a jelenkori önálló Szlovákia tartópillérének is”. Úgy látja, hogy „Magyarország ugyan hivatalosan aláírta, de elvben mindig elutasította a trianoni békeszerződést”. „Mintha a legyőzöttön esett vélt sérelmek felmentést adnának a háború egyik kirobbantójának cselekedeteire” – fogalmazott a szlovák kormányfő. „A két világháború közötti időben a trianoni revízió eszméje az akkori magyar társadalom és minden akkori magyar kormány egyesítő eszméje lett, s ez vezetett aztán az 1938-as (első) bécsi döntéshez” – mondta.

Sajnálja, hogy a politika is emlékezett Trianonra

A magyar történetírásban a Felvidék visszacsatolásaként, a szlovákban pedig Dél-Szlovákia magyarok általi megszállásaként” fémjelzett, 1938-1945 közötti években történt „tragédiákért és jogsértésekért egyértelműen és ugyanúgy a trianoni békeszerződést megszegő magyar politikát terheli a felelősség”, mint azokért, amelyek „esetenként Szlovákia magyar nemzetiségű lakosait is igazságtalanul sújtották” – mondta Fico.

Ezzel azokra a szlovákiai magyarokra utalt, akiket a hivatalos csehszlovák szemlélet szerint antifasiszta tevékenységük vagy más érdemeik okán nem tekintettek teljes jogfosztásra méltó háborús bűnösnek. Szemben azokkal, akiket a Benes-dekrétumok által törvényesített intézkedésekkel minden joguktól ás vagyonuktól megfosztottak, csehországi kényszermunkára deportáltak, vagy a kényszerű lakosságcsere keretében Magyarországra költöztettek.

Fico sajnálatosnak nevezte, hogy a „Trianon 88. évfordulójára emlékező rendezvényeken a magyar parlamenti ellenzék képviselői is részt vettek, és a szomszéd országok elleni kijelentéseket tettek”.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.