A házelnök szerint a kisebbségi kormányzásnak köszönhető, újfajta politikai kultúra a társadalmi párbeszédre, a széles körű egyeztetésre épül.
Szili Katalin szerint a hétfőn lezárult tavaszi ülésszak olyan volt, mint amilyen „általában az életünk”: időnként feszültségekkel teli, de időnként az együttműködés, az egyetértés csírái is megjelentek. Úgy vélte, az új politikai kultúra lehetőséget biztosít arra, hogy a parlamentben és az azon kívüli közéletben is érzékelhető éles szembenállás megszűnjön, vagy minimálissá váljon.
Sikerek és hiányosságok
A tavaszi ülésszakot értékelve elmondta: távlatos, stratégiai dokumentumokat fogadtak el, ezek között említette a klíma- és az energiastratégiát, illetve a nemzeti fenntartható fejlődés stratégiát, és az ahhoz kapcsolódó tanács létrehozását. A házelnök kitért arra, hogy hiányosságai is vannak a parlamentnek, amely nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökét, az adatvédelmi biztost, és új alkotmánybírókat sem.
Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a szeptember második hetében kezdődő őszi ülésszak előtt, várhatóan augusztus közepén kezdi meg az egyeztetést a frakciókkal az ülésezési rendről és az alkotmánybírák jelöléséről.
Kérdésre válaszolva hozzátette: egyelőre nincs megegyezés a képviselőcsoportok között arról, hogy a hétfő-keddi ülésezésről áttérjenek-e a kedd-szerdai ülésezésre.
Termékeny időszak?
Mint elhangzott, tavasszal 133 jogszabályt és országgyűlési határozatot alkottak a képviselők. Ezek közül 53 volt törvény, ebből 46-ot kezdeményezett a kormány. Az elmúlt fél évben csak rendes ülésszak volt, és összesen 10 és fél napnyit, 253 órát ülésezett a Ház.
2000-ben 98, 2004-ben 76 törvényt hozott a tavaszi ülésszakon az Országgyűlés. A házelnök az elfogadott törvények közül kiemelte az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételével összefüggő törvénycsomagot, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat és az új áfatörvényt.
Szili Katalin megfogalmazása szerint 18 évvel a rendszerváltás után, NATO- és EU-tagként már inkább finomhangolások zajlanak, vagyis akkor kell törvényt alkotni, ha azt az életviszonyok szükségessé teszik.
A politikus kitért arra, hogy a 18 állandó bizottság 248 alkalommal, összesen 428 órát ülésezett, a legtöbbet az alkotmányügyi, valamint az európai ügyek bizottsága. A leghosszabb ideig, öt és fél órán keresztül az oktatási bizottság tartott ülést – fűzte hozzá.
