Az EU-tagállamok versenyképességi ügyekkel foglalkozó miniszterei csütörtök este kezdték meg az eszmecserét arról, hogy a jelöltek közül melyik városban kapjon helyet az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT).
Tudás, Budapesten (Fotó: MTI)
Mint Mojca Kucler Dolinar szlovén tudományügyi miniszter elmondta, többségük támogatja azt az álláspontot, hogy az EIT egy új tagállamban kapjon helyet. Ezzel a németországi Jena, a Barcelona melletti Sant Cugat del Valles, illetve a Béccsel közösen pályázó Pozsony sorsa megpecsételődött; Budapest mellett a lengyelországi Wroclaw maradt versenyben. Az egyeztetésen végül egyedül a lengyel küldöttség nem adta voksát Budapestre.
Újra nekifutnak
Mivel egy életképes határozathoz 100 százalékos konszenzus kell, a bizottság újabb egyeztetési időpontot tűzött ki június 18-ára. Annál tovább azonban nem lehet halogatni az ügyet: a szakminiszterek csak akkor állhatnak fel a tárgyalóasztaltól, ha sikerült egyöntetűen megállapodniuk. A fennmaradó időben a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium folytatja intenzív lobbitevékenységét, melybe vélhetően a teljes magyar kormányzat bekapcsolódik majd.
Az EIT célja a felsőoktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységek összehangolásával hozzásegíteni az Európai Uniót ahhoz, hogy behozza lemaradását az Egyesült Államokkal és Japánnal szemben az innováció terén. Finanszírozására első lépésben 308 millió euró áll rendelkezésre a közösségi költségvetésből, de magánforrások bevonását is tervezik. 2013-ban értékelik a működését, majd döntenek a folytatásról.
Érvek Budapest mellett
Ha Budapest ad otthont az EIT-nek, az intézet szerepet játszhat az újonnan csatlakozott EU-tagállamok és az egész kelet-közép-európai régió felzárkóztatásában. Egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerhálózatait szervezi majd, melyek olyan kiemelt területekkel foglalkoznak, mint például az alternatív energia, a klímaváltozás vagy az infokommunikációs technológiák. A helyszínt illetően a dél-budai Infoparkra esett a választás, amelynek közelében egyetemek és nemzetközi cégek központjai egyaránt megtalálhatók. Húsz éven át fizetnénk a szükséges bérleti díjakat, és öt éven át fedezné a kormány húsz alkalmazott bérét, a költségvetés javát fedező uniós források kiegészítéseképpen.
A Budapest mellett érvelők Magyarország gazdag tudományos örökségét emelik ki, hozzátéve, hazánk nem bővelkedik energiaforrásokban, nyersanyagokban, manapság is a szellemi erő jelentheti számára a kitörési pontot. Az intézmény jótékonyan hatna Magyarország tudományos és EU-diplomáciai megbecsülésére, sőt közvetett módon a versenyképességét is javítaná azáltal, hogy vonzóbbá teszi a magántőke számára a tudásba és innovációba történő befektetést.
