A reformok folytatódtak ugyan, de az év során erősödött a reformokkal kapcsolatos politikai hezitálás is – állapítja meg a Political Capital és a Figyelő elemzése. A kormány intézkedései körüli állandó konfliktusok tovább rontották a kormányoldal megítélését, a reformokról szóló viták pedig a koalíciós pártok közötti feszültséget erősítették. Az erős kormányellenes hangulat kedvezett a szélsőjobboldalnak is, mely a Magyar Gárda megalakulásával jelentőset lépett előre az intézményesülés útján.
A kormányra 2007-ben nem csak politikai, de intézményes értelemben is az instabilitás vált jellemzővé, a permanens szerkezeti és személyi átalakulás jelentősen nehezítette a hatékony kormányzati munkát. A reformokért fizetett politikai ár ráadásul túl magasnak bizonyult az elért eredményekhez képest: a kormány ugyan sikert ért el egyes területeken a kiadások csökkentésében, a közszféra létszámának lefaragásában, de a komoly érdeksérelmekkel járó szerkezeti átalakításokhoz már rendszerint elmaradt a szükséges politikai támogatás.
(A Political Risk Index (PRI) az ország éves politikai-társadalmi stabilitásának 100 pontos skálán elhelyezett mutatója, melyet évente tesz közzé a Political Capital Institute. Az indexen a nagyobb szám mutatja az alacsonyabb kockázatot: a 0 a maximális, a 100 a minimális politikai rizikót jelzi.)
Közepesen magas gazdasági kockázat
A gazdasági kockázat, vagyis az EcoRisk értéke 2007 végén 52,6 pontot ért el az egy évvel korábbi 52,3 pont után. Ezáltal a magyar gazdaság kockázatai 2007-ben annak ellenére nem változtak érdemben, hogy az államháztartás hiánya tavaly drasztikusan, a GDP arányában közel 4 százalékponttal csökkent – állapítja meg az elemzés. A nemzetközi környezet kedvező volt: bár a 2006-os eufórikus hangulat nem maradt fenn a meghatározó német piacon, a legnagyobb európai gazdaságban 2007 utolsó negyedévéig pozitív konjunkturális folyamatok uralkodtak, és tavaly még a nemzetközi tőkepiacok turbulenciája sem érintette kedvezőtlenül Magyarországot.
A fiskális kockázat valóban látványos mérséklődése – elmozdulása a nagyon magas kockázat határáról a közepes kockázati tartomány margójára – mégsem mérsékelte érdemben az ország teljes gazdasági kockázatát – mutat rá az elemzés. Ennek hátterében a 2006 szeptemberében kezdődött kiigazítás kedvezőtlen szerkezete áll. A stabilizáció központi elemét képezte a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek emelése.
Mindez a nemzetközi összevetésben korábban is kiugróan magas, munkát terhelő adóék növelése révén valósult meg, ami a bruttó és a nettó bérek emelkedési ütemének szétnyílását, illetve az alkalmazottak számára közel 5 százalékos reálbér-csökkenést jelentett. A szűkülő belső piachoz a vállalatok nagy része kivárással, részben létszámleépítéssel, beruházásai elhalasztásával alkalmazkodott – mutat rá az elemzés.
Nem enged a fogyasztásból a lakosság
A racionális és óvatos, ám főként a rövidtávú konjunkturális folyamatok szempontjából kedvezőtlen vállalati magatartással szemben a lakossági viselkedés részben irracionális, egyensúlyi és stabilitási szempontból kedvezőtlen elemeket mutat – olvasható a jelentésben. A reálbér-csökkenést elszenvedő háztartások lehetőségeik határáig elmenve igyekeztek fogyasztási szintjüket megőrizni, emiatt megtakarításaikat csökkentették, miközben deviza-hitelfelvételük új és új rekordokat döntött.
Az államháztartási kiigazítás eredményeit tehát a lakosság „fatalista” pénzügyi reakciója egyensúlyi szempontból, a vállalatok kiváró, óvatos magatartása pedig részben a konjunktúra, részben a tőkeáramlás visszafogása révén erodálta.
Megkurtítanák a szociális kiadásokat
Az idei évben, tehát 2008-ban sem várhatjuk Magyarország gazdasági kockázatának érdemi mérséklődését – állapítják meg. Az elemzők arra számítanak, hogy a gazdasági kockázati érték továbbra is közepes marad, nem tud visszatérni az alacsony kockázati tartományba, ahol 2000 elején tartózkodott.
A kockázatok csökkentésére a következő javaslatokat teszik: érdemben mérsékelni kell a foglalkoztatás adóztatását, a munkát terhelő adóéket. Ez nemcsak a munkapiaci kockázatokat mérsékelheti, hanem a belső piaci konjunktúrát is segítheti. Szükség van a közoktatás minőségének javítására. Ennek keretében az alapvető közgazdasági-pénzügyi ismeretek kötelező beépítése a közoktatás alaptantervébe hosszabb távon racionális irányba terelheti a magyar lakosság pénzügyi viselkedését – vélik. Sürgetik az ország teherbíró-képességéhez képest rendkívül magas szociális kiadások lefaragását, a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítását.
