A kisebbségi kormányzás konfliktussal jár az országgyűlés működésében, és több feladatot, nagyobb felelősséget ró a parlament elnökére. Kérdés, hogy az SZDSZ ellenzékben is tartja-e magát a korábbi gyakorlathoz, és támogatja-e a napirendet illetve a parlament munkarendjét. Az SZDSZ-frakció ellenzékivé válása a házbizottság döntési mechanizmusában nem okoz változást, mivel a testület csak ötpárti egyetértéssel hozhat döntéseket – mondta a házelnök az MTI-nek.
A bizottsági helyeket várhatóan nem osztják újra, mert az erről szóló, az országgyűlés megalakuláskor 2006-ban hozott politikai megállapodást csak az öt parlamenti párt közös akaratával lehetne megváltoztatni. A házszabály rögzíti: a parlamenti állandó bizottságokban annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, és minden ilyen testületben frakciónként legalább egy-egy képviselőnek helyet kell kapnia.
Sem a 2006-os politikai megállapodás, sem a házszabály nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy a kormánypártoknak többségben kell lenniük az állandó bizottságokban. Ez a többség eddig az arányosság elvének alkalmazásából adódott – közölte a házelnök. Ebből az következik, hogy ha az SZDSZ ellenzéki frakcióvá válik, akkor az MSZP-nek öt bizottságban marad többsége, három testület paritásossá válik, tízben pedig az ellenzék kerülne többségbe – mondta Szili Katalin.
A házelnök felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki többségű, vagy paritásossá váló testületekben akár már a napirend elfogadásához is érdemi egyeztetésekre lesz szükség a frakciók között. Vannak olyan bizottságok – mondta -, amelyek ellenzéki többségűvé válnának, pedig elengedhetetlen lenne, hogy kormánypárti többséggel működjenek. Ide sorolta a honvédelmi, a nemzetbiztonsági és a költségvetési állandó parlamenti testületet.
