Kolompár Orbán kijelentette: a valós társadalmi integráció első lépése a tartós
foglalkoztatás kell hogy legyen, ugyanis hiába szerveznek az embereknek oktatást,
hiába iskoláztatják a szülők a gyerekeket, az anyagi szükségletek hiányában
éhesen, ruhátlanul, a létbizonytalanság miatti elkeseredésben ez a program
céltalanná válik. A tanulás egy hosszú távú befektetés. Ha nincs
munkalehetőség, a romák oktatási, lakhatási és egészségi helyzete is romlik –
tette hozzá.
Megjegyezte, piacképes szakképzésbe kell bevonni a romákat,
nem pedig kosárfonásra, rongyszőnyegkészítésre kell tanítani őket, ugyanis ez
egy felesleges program, mindössze arra jó, hogy a statisztikai eredményeket
javítsa. A roma vezető véleménye szerint a cigányság a közmunkaprogramból
immár két évtizede nem tud kitörni, generációk nőnek fel úgy, hogy nem látnak
példát maguk előtt, nem látnak munkába járó embereket, és a három, hat és
kilenc hónapos önkormányzati foglakoztatási ciklus nem lehet jövőképe sem a
cigányságnak, sem a hátrányos helyzetűeknek, tartós munkanélkülieknek.
A romák 40 százaléka nincs sem a munkaügyi központok, sem pedig a szociális
ellátórendszer látóterében, zömében a feketegazdaságban kénytelenek lehetőséget
találni, ahonnan már a „rabszolgaként dolgoztatott” külföldi
munkavállalók is kiszorítják őket – mondta az OCÖ elnöke, hozzátéve, kitörési
pont a roma vállalkozásfejlesztés lehet.
Közlése szerint az OCÖ 120 olyan vállalkozással van kapcsolatban, amelyek 7-8
ezer ember foglalkoztatását lennének képesek megoldani, ha erre megfelelő
támogatást kapnának a kormányzattól. Példaként említette az autópálya-építési
programot, amely idén tavasszal startol.
Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár előadásában azt hangsúlyozta, hogy
1993-tól – a különböző cselekvési programokon keresztül – nyomon lehet követni
a kormányzati lépéseket. Felidézte, hogy a hátrányos helyzetű és roma emberek
foglalkoztatására komplex munkaerő-piaci programok indulnak 42,6 milliárd
forintos uniós és hazai pénzekből, közoktatási integrációra 11,4, kis- és
középvállalkozások fejlesztésére 31,3, telepfelszámolásra pedig 2 milliárd forintot
fordítanak idén és jövőre. Az Útravaló ösztöndíjprogram négy, az etnikai
ösztöndíj pedig 1,2 milliárd forintot biztosít a tanulni akarók számára – tette
hozzá.
