A történelmi hagyományú székelyföldi közigazgatási egységek, a székek képviseletében jelenlévő 175 küldött közleményében azt üzeni az Európai Parlament magyar képviselőinek, hogy a leghatározottabban képviseljék az autonómia különböző formáinak ügyét.
A romániai politikai elitet és a romániai közvéleményt felszólítják, hogy vegyék figyelembe a székelység, az erdélyi magyarság tántoríthatatlan akaratát. Az anyaország vezetőinek szóló üzenet lényege pedig az, hogy az autonómiatörekvések felvállalása immár nem pártpolitikai mérlegelés kérdése, hanem “az erdélyi magyarság jövőjének kategorikus imperatívusza”.
Megvizsgálják
Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlését arra kérik az SZNT küldöttei, hogy nevezzen ki jelentéstevőt a székelyföldi őshonos, egy tömbben élő, magyar önazonosságú, székely nemzeti közösség általános helyzetének felmérésére, az autonómiaigény megvizsgálására.
Ugyancsak sürgetik: az európai szervezet ajánlás fogalmazzon meg Románia számára, hogy érdemben foglalkozzon a székelyföldiek “népszavazáson” kinyilvánított akaratával.
Nem hivatalos népszavazás
Ez utóbbi téma központi téma volt a küldöttgyűlésen. Fodor Imre, a leköszönő elnök felidézte: a 2006 decemberétől 2008 februárjáig tartott “népszavazás” során (nem hivatalos népszavazásról, inkább sajátos közvélemény-kutatásról volt szó – a tud. megj.) a csaknem 210 ezer megkérdezett székelyföldi legnagyobb része megerősítette, hogy élni akar az önrendelkezés jogával.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, európai parlamenti képviselő beszédében kifejtette: Székelyföldnek nem szabad magába zárkóznia, nem szabad hagyni, hogy Románia “gyomrában” megemésszék. Bírálta Románia “homogenizáló és asszimiláló” politikáját, akárcsak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely szerinte olykor segédkezet nyújt ebben.
