Belföld

Gyurcsány: vége a húsbavágó intézkedéseknek

Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében az új magyar polgárosodás programját hirdette meg, amelynek három pillére: munka, tudás és tulajdon. A kormányfő kiemelte: nem készülnek újabb húsbavágó intézkedésekre, túl vagyunk a nehezén.

Új Magyarország, új polgárosodás címmel tartott hétfőn évértékelő beszédet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A Fidesz frakció tagjai – csakúgy, mint eddig – kivonultak az ülésteremből.

A kormányfő szerint az elmúlt év nehéz volt, sokan csalódtak benne és kormányában. “Látom és értem a csalódást, nem lehet nem észrevenni a megnövekedett erőszakot” – fogalmazott Gyurcsány.

Véleménye szerint az elmúlt másfél év volt a legnehezebb. Gyurcsány sajnálja, hogy ez az időszak sokaknak csalódást okozott, ám hozzátette: ennél is jobban bánná, ha nem tették volna meg ezeket a lépéseket.

A miniszterelnök elmondta, tudja, hogy kisebbségben vannak a reformok, az intézkedések támogatói. “Egyvalamiben mindvégig biztosak voltunk, abban, hogy amit teszünk, az Magyarország érdeke” – fogalmazott Gyurcsány.

A kormányfő köszönte a támogatók támogatását és szeretetét, és nekik üzente: “Nem adjuk fel”.

Elérték a fő célt

Gyurcsány szerint az elmúlt másfél év minden küzdelmével együtt teljesítette fő feladatát: új utat nyitott a politikában, megteremtette az Új Magyarország program megvalósításának lehetőségeit. “Már nem arról kell beszélni, hogy honnan kell elvenni, hogy helyreállítsuk az egyensúlyt, hanem hogy mit kezdjünk a pénzzel” – mondta Gyurcsány Ferenc. Véleménye szerint ez az elmúlt másfél év intézkedésének eredménye.

Hozzátette: már nem készülnek húsbavágó intézkedésekre. “Nyugodtabb kormányzás, nyugodtabb élet következhet”. Növekedhetnek a nyugdíjak például, olcsóbb az állam, mindez a reformok eredménye a kormányfő szerint. Közben utakat és hidakat építettek, autópályák készültek el, közben olyan tempóban használjuk fel az EU-s forrásokat, hogy példaként emlegetik hazánkat más országoknak – sorolta az eredményeket Gyurcsány, frakciója tapsviharában.

A polgárosodás útján

A változások végső célja: kiszabadítani az embereket Gyurcsány szerint. Most meg kell állni és megfontolni, hova tartunk, merre menjünk tovább. Gyurcsány a rendszerváltozáshoz nyúlt vissza: a demokráciát, jogállamot, szabad piacgazdaságot akart Magyarország, jobb életet szerettünk volna – hangsúlyozta. Egy a lényeg: hogyan lehetünk a magunk urai szabadságban, biztonságban és gyarapodásban. Céljaink és álmaink a polgárosodásról szóltak – emelte ki a miniszterelnök.

Szerinte 2000-ig ezen az úton haladtunk, ám ekkor letértünk róla: a kilencvenes évek politikacsinálói közül sokan letértek erről az útról, sokan elárulták – most ő vagy ők a leghangosabbak.

Munka, tudás és tulajdon – Gyurcsány Ferenc szerint ezek biztosítása kormánya célja. Akinek ugyanis ezek nincsenek a birtokában, az gyenge és sérülékeny.

A miniszterelnök évértékelőjében kiemelte: belátja, hogy nem feltétlenül vezet célra az a szociáldemokrata elv, hogy az elegendő támogatás mindent megold. Ő azonban az új magyar polgárosodás politikáját szeretné folytatni. “A kormány nevében nem szeretnék verdikteket hirdetni: vitára és párbeszédre van szükség, valamennyi érintett szervezettel, szakértők bevonásával” – mondta.

“Rendezzük be együtt az új Magyarországot, támogassuk együtt az új magyar polgárosodást!” – hangsúlyozta Gyurcsány.

Megfizetett munka kell

A kormányfő beszédében kiemelte: korszerű oktatásra, munkára ösztönző adó és járulék, valamint szociális és munkaügyi politikára van szükség. Elsődleges célja a kormánynak a munkahelyteremtő tehercsökkentés. Számításaik szerint mintegy 200 milliárd forint áll erre rendelkezésre ebben az évben.

Az adó- és járulékcsökkentés mellett a szociális támogatásokat is felül kell vizsgálni. A segélyezés rendszerét, mint tutolsó mentsvárat, fenn kell tartani Gyurcsány Ferenc szerint.

Tudás és oktatás támogatása

A miniszterelnök szerint a másik fontos cél a tudás fejlesztése. Ennek keretében például megvizsgálják, kiegészítő támogatást kapjanak-e (havi 30-50 ezer forintot) azok a pedagógusok, akik hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak.

Ezenkívül átfogó művelődési ház felújítási programot indítanak, erre különkeretet fordítanának. “Áldozzunk többet az oktatásra és műveltségre. Az idén 50 milliárddal többet szánunk erre a célra” – fogalmazott.

Tulajdon nélkül nincs polgárság

Az új magyar polgárosodás harmadik feltétele a tulajdon – emelte ki a kormányfő. Hozzátette: a rendszerváltáskor a lakosság nagy része nem rendelkezett tulajdonnal, kivéve amikor az emberek százezreit segítették hozzá ahhoz, hogy megvásárolják bérlakásaikat.

“18 évvel később ezen családok közül sok százezernek továbbra sincs tulajdona, csak az a lakás, amit akkor és ott kedvezményesen vásároltak meg” – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: itt az ideje, hogy újra megnyissák mindenki előtt a tulajdonossá válás útját. A magyar állam tulajdonában ugyanis több százmilliárd forintos tulajdon van. Ez mindannyiunk tulajdona. Ám sokan úgy gondolják, ami mindnekié, az senkié sem.

Az új tulajdonosi program keretein belül pár ezer forintért akár százezer forintos tulajdont szerezhetnek majd az emberek állami vállalatokból. Akik beszállnak ebbe, kedvezményeket kapnának. A folyamatnak az első pillanattól ellenőrizhetőnek, átláthatónak kell lennie, és garandálni kell, hogy ebből mindenki egyformán részesülhessen – hangsúlyozta Gyurcsány.

Reakciók

Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője – frakciója üres padsorai előtt – felhívta a figyelmet, megérte ennyit elpróbálni zárt frakcióülésen az évértékelő beszédet, ugyanis Varju László mindig a megfelelő időben adott jelt a frakciónak a tapsra. A beszéddel kapcsolatban a politikus elmondta: örömmel hallotta, hogy munkahelyteremtést határoztak el, pár hete ugyanis még azt mondták, hogy az adócsökkentés munkahelyeket hozhat létre. Navracsics kiemelte Gyurcsány beszédéből azt a mondatot, hogy nehéz megtartani a munkahelyeket, majd hozzátette: ez a kormánynak nem is sikerült. „Munka, tudás, tulajdon – nincs ebben a parlamentben olyan párt, amely ezekkel nem értene egyet” – mondta Navracsics Tibor, majd hozzátette: régi Fidesz-szlogeneket vett át a miniszterelnök. A frakcióvezető szerint az évértékelő beszéd jogi aggályokat is felvethetne.

(Gyurcsány Ferenc válaszában kifejtette: ha Navracsics Tibor szeretne bejutni az MSZP frakcióüléseire, erre van lehetőség, csupán át kell iratkoznia egy másik pártlistára).

Dávid Ibolya szerint a kilencvenes években az MDF tűzte zászlajára a polgárosodást, ők is tulajdonhoz akarták juttatni az embereket, például a kárpótlással. Akkor minden részről támadás érte az MDF-et. Ők ehhez a polgárosodáshoz tartják azóta is magukat. Dávid Ibolya kiemelte: szomorú, hogy már másfél éve kormányoznak, de még mindig olyan szavak szerepelnek az évértékelőben, hogy „úgy tervezzük”, majd „átnézzük”. Hozzátette: a polgár rendet is akar, ahol van törvényesség és ahol a dolgoknak következményei vannak. Az elmúlt időszak viszont nem volt éppen a polgárságot serkentő. Annak viszont örülnek, hogy tőzsdére vigyék azokat az állami vállalatokat, amelyben az állampolgárok is tulajdonrészt kaphatnak. Erről azonban nem készültek el az egyébként egy éve megígért hatástanulmányok.

Semjén Zsolt, a KDNP elnöke felszólalásában kifejtette: egyik programjából sem lett semmi és összevissza nyilatkozik, majd letagadja. „A Gyurcsány-Kóka-kormány egyetlen ígéretét sem tartotta be” – fogalmazott a politikus. Semjén Zsolt például feltette a kérdést: mikor lesz euró? Miért csökken a GDP-nk? Szerinte a legnagyobb probléma, hogy Gyurcsány Ferenc nagyobb adósságot csinált, mint Kádár János. (Semjén Zsolt felszólalását az MSZP-frakció soraiból felharsanó nevetés több alkalommal is megzavarta).

Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője megérti az ellenzéki képviselők felszólalásait, hiszen kampány van. Véleménye szerint azonban a miniszterelnök beszéde közös gondolkodásra hívás.

Kóka János szerint nehéz, de eredményes másfél éven vagyunk túl, az egyensúlyteremtő program nagyon sikeres volt, Magyarországot stabil költségvetési pályára állította. “A reformok eredményesek” – mondta az SZDSZ elnöke, példaként a Magyar Bálint által megkezdett oktatási és a Molnár Lajos és Horváth Ágnes nevével fémjelzett egészségügyi reformokat említette. Kóka szerint a polgárosodáshoz több liberalizmusra van szükség: kevesebb bürokráciára, kevesebb szabályozásra, kevesebb monopóliumra. Felszólította a miniszterelnököt, hogy ne térjenek le a megkezdett útról.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73905632, Szabó Edit keramikus művész (Szabó Edit Design) és Simonyi Kristóf kézműves pék (Kópic pékség) kenyérsütő kerámia edény és kovászos kenyér készítő workshopja a Harisnyagyár területén lévő műhelyükben, az óbudai Bogdáni úton., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.