2007. február 15-étől kell vizitdíjat, valamint kórházi napidíjat fizetnünk. A szakrendelőkben és a háziorvosnál lerótt 300 illetve ezerforintos kiadást az első naptól kezdve heves ellenállás fogadta a betegek és az egészségügyi dolgozók részéről egyaránt. Az Egészségügyi Minisztérium szerint azonban bevált a rendszer. Az eredeti cél a felesleges orvos-beteg találkozók, valamint a hálapénz visszaszorítása volt, illetve az, hogy szemléletváltozást hozzon az ellátórendszer igénybevétele során.
Horváth Ágnes elégedett
A minisztériumi összegzés szerint az eredmények már láthatók. Ezek között említik a megnövekedett háziorvosi bevételeket, hiszen itt a vizitdíj a szolgáltatóknál marad. Ennek következtében ma már a háziorvosok átlagosan havi 180 ezer forint többletbevételhez jutnak.
A hivatalos felmérések szerint csökkent a hálapénz az ellátás egyes területein. „Emellett jóval kevesebb lett az orvos-beteg találkozó, csökkent az indokolatlan orvoshoz járás ” – fogalmaz a szaktárca elemzése.
Úgyszintén egy friss felmérésre hivatkozva állítja azt a tárca, hogy a vizitdíj már érezhető szemléletváltást is hozott. A betegek ugyanis egyre inkább érzik: az egészségügyi ellátás egy szolgáltatás, amelynek során joguk van elvárni a megfelelő minőséget. „Végül, a vizitdíj és a napidíj nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a társadalombiztosítás idén már nem veszteséges, hiszen az ellátórendszer ésszerűbb igénybevétele több tízmilliárd forintos felesleges kiadást takarított meg” – szól a hivatalos konklúzió. A megspórolt összeget pedig például a kórházi étkeztetés javítására fordították.
A pénzben mérhető haszon
A vizitdíj valójában egyszerre jelent bevételnövekedést és kiadáscsökkentést – állítja a szaktárca. Ezt azzal magyarázza, hogy a vizitdíj és a napidíj egyrészt közvetlen, helyi bevételt jelent az egészségügyi szolgáltatónak. Másrészt a kevesebb vizit kevesebb gyógyszerfelírást, kevesebb beutalót, kevesebb kórházban töltött napot eredményezett. A vizitdíjból származó bevétel egy év alatt 21,7 milliárd forint volt a hivatalos adatok szerint.
Az érem másik oldala
Az egészségügyi dolgozók azonban korántsem ilyen elégedettek. Egy neve elhallgatását kérő rendelőintézeti gazdasági igazgató szerint nem igaz, hogy növekedett volna a rendelőintézetek bevétele. „A mi intézményünkben például a vizitdíj bevezetése óta tapasztalt radikális betegforgalom-csökkenés miatt jelentős bevételkiesést regisztráltunk, ami közel 20 millió forintra rúg. De rengeteg pénz elmegy például az automaták működtetésére” – panaszkodott az évtizedes gyakorlattal rendelkező szakember.
Hozzátette: az intézményekre pluszterhet ró az új rendszer, hiszen ahhoz hogy a vizitdíjat zavartalanul beszedjék, munkaerőt kellett felvenni. „Arról nem beszélve, hogy milyen tortúrával jár a napi bevétel őrzése, bankba való átcipelése.” A gazdasági szakember egyértelműen kijelentette: a vizitdíjnak nincs haszonélvezője. Ráadásul annak ellenére, hogy mintegy 15 százalékkal csökkent a járóbeteg-rendelőintézetek betegforgalma az egész országban, ettől még ugyanúgy tömeg van a szakrendeléseken, mert a szakorvosok kevesebb időt tudnak a betegekkel foglalkozni, hiszen az adminisztrációs terheik jelentősen megsokasodtak. A munkájuk finanszírozása pedig hosszú évek óta változatlan, egy receptfelírásért például 500 forintot kap ma egy orvos.
Az is tévhit a szakértő szerint, hogy azért járnak kevesebben orvoshoz, mert kevesebb a beteg. Szerinte sokakat éppen a vizitdíj zár ki az ellátási rendszerből. Ha valaki ugyanis elmegy a problémájával a háziorvoshoz, akkor ez csupán az első lépés, mert az állandóan kommunikált „csak” 300 forint a kivizsgálások során egy pillanat alatt a tízszeresére szökik fel, hiszen minden szakorvosi vizitnél a betegnek újra és újra fizetnie kell.
Csak a háziorvosok jártak jobban
Az igaz, hogy a háziorvosok jövedelme a vizitdíjból mintegy 120-150 ezer forint, viszont az intézkedést egy 50 százalékos forráselvonás előzte meg, emellett öt éve változatlan a finanszírozás. „Ez a magyarázata annak, hogy a kollegáim többsége most már ragaszkodik a vizitdíjból származó jövedelemhez” – mondta lapunknak Bíró Ferenc háziorvos, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesület elnöke.
(A 300 forintot egyébként sem a szakrendelőkben, sem a kórházakban nem kapják kézhez az orvosok, az ő jövedelmük nem nőtt meg ezzel – a szerk.)
A legszegényebbek szorultak ki
A vizitdíj másik „szépséghibája” pedig már közvetlenül a betegeket érinti. „Az elmúlt egy év tapasztalata szerint – ami a saját praxisomra vonatkozik – a szociálisan hátrányban lévő gondozottaink kiszorultak a rendszerből. A vidéki betegellátás helyzete azért súlyosabb, mint a fővárosban, mert a gazdasági ellehetetlenülés éppen a falvakban, kisebb településeken csúcsosodik ki igazán. Ezért volt óriási hiba a vizitdíjrendszer bevezetésekor, hogy annak kitalálói csak betegségcsoportokra és nem szociális rászorultság alapján differenciáltak” – véli Bíró Ferenc.
A pécsváradi háziorvos egyenesen katasztrofális döntésnek nevezi a vizitdíj bevezetését. Véleménye szerint ugyanis mindezeken túl rombolja a korábbi orvos-beteg viszonyt is.
A beteg meg csak a fejét kapkodja
Aki kíváncsi arra, miként vélekedik a beteg a vizitdíjról, nem kell mást tennie, mint ellátogatni egy közeli rendelőintézetbe. Lapunk a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Lánc utcai intézményébe látogatott, ahol nem találtunk olyan ajtót, ahol ne várakoztak volna tucatnyian.
Az egyik beteg szerint az emberek eddig sem gondolták, hogy az egészségügyi ellátás ingyenes, a gyógyszerekért eddig is fizetni kellett. „A feleségemmel együtt szívbetegek vagyunk, de különféle gyógyszereket írnak fel nekünk. A havi gyógyszerköltségünk harmincezer forint, az én nyugdíjam meg 65 ezer. Ezért azt csináljuk, hogy egyik alkalommal az asszonyét, a másik alkalommal meg a nekem felírt recepteket váltjuk ki. Aztán felváltva szedjük be a tablettákat. Eddig még nem lett ebből semmi baj” – mondta az idősebb úr.
Egy középkorú asszony szerint a sokszor 300 forint megterhelő, főleg az idős embereknek. ”Szerintem a vizitdíjat akkor szabadott volna csak bevezetni, ha már nincs ekkora nyomor ebben az országban” – tette hozzá.
