Az Országgyűlés hétfőn 203 igen, 173 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül megszavazta a társadalombiztosítási törvényt. A törvényjavaslatról a képviselők a Fidesz kezdeményezésére név szerint nyilvánítottak véleményt. Az SZDSZ és az MSZP-frakció – egy kivétellel – igennel, a Fidesz, a KDNP és az MDF, valamint Gyenesei István független képviselő nemmel szavazott.
Az MSZP-frakció tagjai közül Karsai József nemet mondott a javaslatra, míg – a hosszú idő óta beteg Horn Gyulán és Toller Lászlón kívül – Farkas Imre, Filló Pál és Gál Zoltán nem vett részt a szavazáson; közülük Filló Pál külföldön tartózkodik, Gál Zoltán pedig fekvőbeteg, de mint az MTI-nek elmondta, “nagy igennel” szavazott volna. Szintén nem volt jelen az MDF-es Almássy Kornél, aki ugyancsak külföldön tartózkodik, és Csapody Miklós, valamint a fideszes Braun Márton.
A szavazást megelőző négy órás vita egyébként nem hozott új érveket, a szakpolitikusok többszöri felszólalásukban ugyanazt ismételgették.
Az Ab még dönt róla
Bár az Országgyűlés hétfői döntése nyomán Sólyom László államfőnek nincs más választása, mint aláírni és kihirdetni a jogszabályt, az új rendszer továbbra sem biztos, hogy életbe lép.
Többen jelezték, hogy a törvényt alkotmányellenesnek tartják, így vélhetően a jogszabályról még az Alkotmánybíróság is dönteni fog. Ennél még erősebb korlát lehet, ha a választópolgárok többsége úgy nyilatkozik, hogy nem kér a magántőkéből az egészségügyi ellátásban. A népszavazásra minden bizonnyal sor fog kerülni, mert civilszervezetek több mint 300 ezer aláírást összegyűjtöttek az ügy érdekében. Az viszont bizonyos, hogy a voksolás nem most márciusban lesz, mert az erről szóló ellenzéki kezdeményezést az Országgyűlés kormánypárti többsége elutasította.
Szintén meghiúsíthatja az egyedi magyar egészségügyi modell bevezetését, ha a biztosítótársaságok a jelenlegi feltételek mellett nem hajlandók beszállni a rendszer működtetésébe. Eddig egyetlen cég sem jelezte biztosra részvételi szándékát, ráadásul a Fidesz megígérte, hogy 2010-es kormányra kerülése esetén visszaállítja a mostani rendszert, ami az új modellt nyilván nem teszi különlegese vonzóvá a biztosítók számára.
Mindenkit besorolnak
A törvénybe most bekerült módosítások egyike szerint első körben mindenkit a lakóhelye alapján sorolnak be egy pénztárhoz. 2009. február elsején indul élesben a rendszer, február 15. és március 15. között viszont bárki válthat pénztárat.
Az SZDSZ megcsinálta – KÉPGALÉRIA (Fotók: Gáti András)
Szintén mostani, a járulékfizetők érdekeit védeni hivatott újítás, hogy a pénztárak felügyelő bizottságának egy tagját az Országos Érdekegyeztető Tanács ajánlásával választják meg. Szintén friss módosítás, hogy a nagy értékű, ritkább ellátásokat (például szervátültetés) nem az egyes pénztárak finanszírozzák, hanem az országos kockázatközösségi alap.
Árveréssel kezdődik
A törvény kihirdetése után harminc nappal az állam létrehoz 22 zártkörű részvénytársaságként működő egészségbiztosítási pénztárat (EBP): minden megyében létrejön egy-egy ilyen, a fővárosban és Pest megyében pedig négy. Ezeknek a pénztáraknak a kisebbségi tulajdonrészét (legfeljebb 49 százalékot) szerezhetik meg az üzleti biztosítók vagy más befektetők.
Mindehhez egy nemzetközi pályázatot írnak ki, ám hogy pontosan mikor, arról nem szól a törvény. Az előminősítésen túljutott jelentkezők egy aukción versenyezhetnek a megyékért. A potenciális befektetők úgy licitálhatnak majd például a Somogy megyei pénztár 49 százalékára, mint a festményárveréseken egy Miró képre.
A kikiáltási ár várhatóan 12 ezer forint/fő lesz. Vagyis egy 200 ezer lakosú megye kisebbségi tulajdonrészét 200 ezerszer 12 ezer forintért lehet megszerezni. A kormány úgy számol, több mint 100 milliárd forint folyhat be ebből az értékesítésből.
Az egy befektetőhöz kerülő pénztárak összeolvadnak, ezért végül várhatóan nyolc-tizenkét EBP jön létre. Nem lehet azonban teljes régiókat felvásárolni: egy céghez csak maximum két egymás melletti megye kerülhet. És van még egy korlátozó szabály: egy pénztárnak minimum fél, maximum kétmillió tagja lehet. Az a megyei pénztár, amely nem kell senkinek, száz százalékos állami tulajdonban marad.
—-Még nem kerül többe—-
A hétfőn ismét elfogadott törvény nyomán 2009-től is mindenkinek lesz társadalombiztosítása, amiért továbbra is a jelenlegi szabályok alapján kell fizetni, vagyis az egészségügyi reform záróaktusát jelentő törvény elfogadása önmagában nem drágítja az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételét. A sürgőségi ellátás továbbra is bárhol igénybe vehető lesz, és a tb által jelenleg finanszírozott kezeléseket az új biztosítók is finanszírozni fogják.
A pénztárak ráadásul nem is a tagjaik által fizetett járulékokat kapják meg; azok továbbra is egy központi kasszába folynak, ahonnan a tagjaik után, azok ellátási igényeit figyelembe véve fejkvótát kapnak. Horváth Ágnes miniszter ígérete szerint a fejkvótaképlet a biztosítottak szükségleteit és az egészségügyi szolgáltatások múltbeli igénybevételét egyaránt figyelembe veszi majd.
Új betegutak
Az új pénztárak kötelesek lesznek valamennyi tagjuk háziorvosával szerződést kötni, sőt ellátási területükön – esetleg azon kívül is – szerződnek majd kórházakkal és más egészségügyi szolgáltatókkal, ahová a háziorvosok a betegeket továbbküldhetik. A rendszer logikája szerint egy kórház vagy súlyponti ellátó intézmény több – akár az összes – biztosítóval is szerződéses kapcsolatba léphet.
Orbán és Semjén – a parlamentben nem tudták megfúrni (Galéria: Gáti András)
Ha a beteg a körzeti orvos után olyan kórház orvosához akar fordulni, amelyikkel biztosítójának nincs szerződése, akkor ezt egy kikérő nyilatkozattal megteheti: ebben biztosítója vállalja, hogy a kezelés költségét „az idegen” orvosnak is kifizeti. Az egészségügyi miniszter szerint a kikérő nyilatkozat elfogadása egyszerű formalitás lesz.
A betegutak meghatározásánál a biztosítót két cél vezérli majd a rendszer kitalálói szerint: egyfelől a beteg mihamarabbi gyógyulása (a félrekezelt beteg további kezelése igencsak költséges), másfelől az, hogy a beteg a lakóhelyéhez legközelebbi egészségügyi intézményben gyógyuljon, mert ez a legkevésbé drága.
Hol a tőke?
Az elfogadott törvény értelmében a megalakuló új pénztárak részvényeinek kisebbségét – 49 százalékát – magánbiztosítók vehetik meg, és a pénztárak első számú vezetőjét is ők jelölhetik. A törvényalkotók reményei szerint a szolgáltatások hatékonyabb megszervezésével és a jobb egészségügyi ellátás nyomán a biztosítók profitot is termelhetnek, aminek 51 százaléka értelemszerűen a többségi tulajdonost, az államot illeti; ezt a pénzt a jogszabály szerint kötelező az egészségügyi ellátás fejlesztésére fordítani.
A koalíció szerint a pénztárak többféleképpen is versenyezni fognak a biztosítottakért: például referenciaként kínálják számukra azokat az egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat), amelyekkel szerződésben állnak, és amelyeknek különlegesen jó mutatóik vannak egy-egy betegségcsoport kezelésében (a pénztárak működését ellenőrző Egészségbiztosítási Felügyelet ugyanis köteles közzétenni az intézmények minősítését).
Emellett a pénztárak ingyenes szűrővizsgálatokat, megelőző eljárásokat, illetve bizonyos feltételek mellett a vizitdíj kifizetését is felajánlhatják tagjaik számára.
