A dokumentumból az derül ki, hogy a legnagyobb NATO-tagállam tiszteletben
tartja a magyar döntést, mert azt nemzeti illetékességbe tartozónak tartja. James
Appathurai, a NATO szóvivője korábban Laborc Sándor nemzetbiztonsági
hivatalvezetői megbízatásával kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a NATO
hivatalosan nem kommentál sem személyi kinevezéseket, sem hírszerzési
kérdéseket.
Az utóbbi napokban a nemzetközi sajtóban olyan cikkek jelentek meg, amelyek
szerint a NATO-ban aggodalmat kelt, hogy Laborc annak idején moszkvai
KGB-kiképzést kapott. Egy magas rangú diplomata a The New York Times napilapnak
a hét elején azt mondta, hogy a magyar döntés csalódást keltő.
Egy KGB-s a főnök a NATO-ban
A párizsi Le Figaro, a londoni Telegraph és a prágai Lidové Noviny is írt arról,
hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal újonnan kinevezett
főigazgatójának személyében olyan tisztviselő került a NATO hírszerzési
bizottságának élére, aki a moszkvai KGB-akadémián tanult.
„Nyomott légkör
uralkodik a NATO székhelyén” – írta a Le Figaro. A francia napilap
emlékeztetett egyebek között arra: Laborc Sándor Brüsszelbe küldött
életrajzában nem szerepelt, hogy 1983 és 1989 között a moszkvai KGB-akadémián
tanult, és hogy a tény megdöbbenést váltott ki NATO-diplomaták körében.
A londoni Telegraph a
KGB-nél kiképzett magyar egy NATO-bizottság élén címmel közölt írást. „Egy
szovjet kiképzésben részesült vezető tisztségviselő jelenlétében egyesek
kétszer is meggondolhatják, hogy megszólaljanak-e, ami oda vezethet, hogy
bizonyos körülmények között visszatartanak szigorúan titkos adatokat” –
fogalmaz a londoni napilap.
A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap a KGB embere főnök a NATO-ban
címmel tett közzé írást. Lubos Palata, a magyar témákban gyakran publikáló
szerző alapvetően a The New York Times cikke alapján adott tájékoztatást, s az
amerikai lapból idézve tényszerűen ismertetette Laborc Sándor esetét anélkül,
hogy saját kommentárt fűzött volna hozzá.