Sólyom László következetesen döntött, amikor az eddigi gyakorlatnak megfelelően a legkorábbi időpontot választotta a szavazás megtartására – vélik egybehangzóan a FigyelőNet által megkérdezett politológusok. Az államfő célja ezzel az volt, hogy a kampány minél rövidebb legyen, és minél hamarabb pont kerüljön a régóta húzódó ügy végére, az állampolgárok minél előbb kinyilváníthassák véleményüket – véli Szomszéd Orsolya.
A Vision Consulting elemzője szerint a március 9-i dátum ezenkívül abból a szempontból is figyelemre méltó választás, hogy ezáltal a március 15-i nemzeti ünnep nem esik bele a kampányba, nem használhatják fel a pártok kampánycéljaikra, úgymond „nyugodtan ünnepelhet az ország”. A szavazás utóhatásai ettől még érezhetőek lehetnek majd március 15-én.
Kevesebb idő jut kampányra
A politológus a FigyelőNetnek elmondta: Fidesz az elsöprő győzelem elérése érdekében mozgósító kampányt kíván folytatni, így azonban rövidebb idő jut a mobilizációra az ellenzéki pártnak, míg a kormányoldal a március 9-i szavazással a lehető leghamarabb „túlesik” a számára kedvezőtlen eredménnyel kecsegtető voksoláson. „Bár így az MSZP-nek is kevesebb ideje lesz a tájékoztató kampányára, a reformokkal kapcsolatos tájékoztatás, a változások elmagyarázása a népszavazástól függetlenül is a kormány fontos feladata lenne” – fogalmazott Szomszéd Orsolya.
„Amellett, hogy a pártok – amennyiben professzionálisan készültek a kampányra – nyilván több lehetséges forgatókönyvet is kidolgoztak a kampány ütemezésére, mintha későbbi, esetleg áprilisi időpontra készültek volna. Az időpont pedig kihat a pártok stratégiára: valószínű, hogy Orbán Viktor előbb lép be a kampányba, mint azt korábban ígérte, a kormányoldalon pedig az eleve “lassabb” tájékoztató kampányt kell, hogy intenzívebbé tegyék” – mondta Gyulai Attila, a Political Capital elemzője lapunknak.
Forgatókönyvek: nehéz lesz egyértelmű győztest kikiáltani
A népszavazás kimenetele kétséges, ugyanis csak abban az esetben lehet egyértelmű győztest hirdetni, ha a voksolás érvényes és eredményes. Ügydöntő népszavazás esetén – amilyen a március 9-i is lesz – a referendum eredményes, ha az
érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
Amennyiben elegendő számú szavazó járul az urnákhoz, és valamennyi kérdésre a többség igennel szavaz, úgy a népszavazást kezdeményező Fidesz számára jelent ez presztízst. Ha azonban valamennyi kérdésre a nem válaszok mellé teszi a többség az ikszet, úgy a kormánypártok tekinthetik azt, hogy a szavazók bizalmat szavaztak nekik munkájuk folytatásához. Az első forgatókönyvre van némi esély, utóbbira szinte semennyi.
A fő kérdés ugyanis a részvételi arány. A népszavazás korai időpontra történő kitűzése a kormány malmára hajthatja a vizet, hiszen a Fidesznek kevesebb ideje marad mozgósításra. Ha nem lesz meg az érvényességhez szükséges 50 százalékos részvétel, az a leadott szavazatok elosztásától függetlenül kudarcot jelenthet Orbán Viktor pártjának. Ebben az esetben persze az eredményt mindkét oldalon sikernek lehet magyarázni: a kormánypártok érvelhetnek azzal, hogy a többség egyetért a kormány reformlépéseivel, ezt juttatta kifejezésre az alacsony részvétel, a Fidesz viszont adatokkal támaszthatja alá, hogy a leadott szavazatok többsége elutasítja a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és a tandíjat. (Ez utóbbi ugyanis a legvalószínűbb eshetőség).
Szintén a saját szájuk íze szerint magyarázhatják a pártok az eredményt, ha összejön a megfelelő részvétel, ám a három kérdésben megoszlanak a szavazatok, és két igen győzelme mellé becsúszik egy nem is (a vizitdíj megítélése például közel sem egyértelmű). Ez szintén kettős kommunikációt tesz lehetővé, egyértelmű győztest azonban nem lehet hirdetni.
