„Az ügyészség esetében itt egyértelmű cselekvési kényszer lenne (…), hiszen nyomozó és vádhatóság” – hívta fel a figyelmet a szakminiszter arra az újságírói kérdésre, mi a véleménye arról, hogy az ügyészségi szóvivő szerint nem a 2006. őszi demonstrációkon bűncselekményeket elkövető rendőrök ülnek a vádlottak padján. Ha tudja, hogy nem arról a személyről van szó, akinek a vádlottak padján kellene ülnie, „miért nem terelik az eljárást olyan mederbe, hogy azt vonják felelősségre, akit kell”? – vetette fel.
Ha egy rendőr a hatáskörét túllépi, vagy túlkapást, bűncselekményt követ el, felelősségre kell vonni – szögezte le. Az a rendőr, aki egy tömegdemonstráción túlkapást, bűncselekményt követ el, az nemcsak a demonstrálókra, hanem rendőrkollégáira is veszélyes, és tűrhetetlen, hogy ezek felelősségre vonás nélkül maradjanak – hangoztatta a szakminiszter.
Két fővárosi bíró hasonló kijelentéséről szólva azt mondta, „furcsállja”, hogy „ilyen jellegű” kijelentéseket tettek, hiszen, mint mondta, a bíróságnak is megvannak az eszközei arra, hogy a jogszabályi előírásoknak érvényt szerezzen.
Elmondta, jogilag mindkét testületnek megvan a lehetősége a „megfelelő személy” elleni eljárásra. Hozzátette: „nem jogilag” nem akarja értékelni a helyzetet, mert az, mint mondta, „talán nehezen egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével, vagy az ügyészségnek a párhuzamos jogállásával”.
