Szabó Máté hivatalból folytatott vizsgálatot a 2006 szeptember-októberi közterületi rendezvényekkel kapcsolatos, az NBH által kiadott közleménnyel összefüggésben. A hivatal arra hívta fel az állampolgárok figyelmét, hogy a tömegzavargásokban való passzív részvétel is bűncselekménynek minősülhet.
Túllépte a hatáskörét
A biztos megállapította, hogy nem az NBH, hanem bűncselekmény elkövetése esetén a bíróságok, szabálysértés esetén pedig a szabálysértési hatóságok feladata a demonstrálók magatartásának megítélése. Szabó Máté szerint a közlemény a jogalkotásról szóló törvény garanciális szabályainak sem felelt meg, annak kiadására az NBH nem volt jogosult. A közleményhez így jogi hatás nem fűződhetett, de alkalmas volt az állampolgárok megtévesztésére.
Az NBH törvényben meghatározott feladat- és hatáskörét azzal is túllépte, hogy bűnmegelőzési feladatot vállalt magára – hangsúlyozza közleményében az ombudsman. Az NBH-t felügyelő tárca nélküli minisztertől kapott tájékoztatás és az NBH főigazgatójával folytatott személyes megbeszélés arról is meggyőzte az országgyűlési biztost, hogy az NBH-nak 2006 októberében nem volt tudomása olyan terrorveszélyről, provokációról vagy más hasonló körülményről, amely „okot adhatott volna a lakosság irányában bármilyen fellépésre” – ismerteti a közlemény.
A békés tüntetés is lehet bűncselekmény
Az NBH 2006 októberében azt közölte honlapján, hogy “Szükségesnek tartjuk felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben történt demonstrációk – tekintet nélkül azok jogszerű voltára – jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy azokat szélsőséges személyek vagy csoportok jogellenes cselekmények – akár a fent említett bűncselekmények elkövetésére használják fel. Ezáltal a békés és törvényes demonstráció tömegzavargássá alakulhat át, melyben a részvevők – tekintet nélkül eredeti szándékukra – akár puszta jelenlétük miatt is bűncselekmények elkövetőjévé válhatnak.”
„A bírói gyakorlat szerint ugyanis aki jelen van egy bűncselekmény elkövetésénél, és jelenléte szándékerősítő hatással lehet a bűncselekmény elkövetőjére, pszichikai bűnsegédként maga is a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Ezért a tömegzavargásokban való passzív részvétel is elkövetési magatartásnak minősül. A jelzett bűncselekményi kör ezen felül az elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik, nem szükséges, hogy az alkotmányos rend, vagy annak intézményei ténylegesen veszélybe kerüljenek vagy sérelmet szenvedjenek.”
