Lehetséges, hogy a 2006-os zavargásokkal is foglalkozik majd a bíróság, de eddig semmi nem érkezett ezzel kapcsolatban beadvány Strasbourgba – mondta az európai főbíró. Az emberi jogi bíróság sokszor vizsgálja, hogy arányos volt-e a rendőrség fellépése tüntetéseken, és azt próbálja megítélni, hogy az európai emberi jogi egyezmény által biztosított jogot milyen mértékben sértették meg.
A strasbourgi bíróságról nézve az emberi jogok helyzete problémamentes Magyarországon. Az eddig elbírált magyar esetek fontos jogokat sértettek meg, de maguk a jogsértések nem voltak súlyosak. Azonban lehet, hogy a valóság nem “annyira fényes” – tette hozzá.
Magyarország a beadványok számát tekintve a középmezőnyébe tartozik, a beadott panaszok 1,1 százaléka magyar. Azt, hogy egy országban sok vagy kevés a beadott keresetek száma, az adott állam lakosságának arányában határozzák meg – húzta alá.
Az emberi jogi bíróságon hamarosan döntés születhet több magyar beadványról. Ezek közé tartozik a vörös csillag használatának kérdése, egy 1956-ban elítélt férfi ügye, valamint egy rendőri brutalitással kapcsolatos ügy – tette hozzá.
Jean-Paul Costa szerint sem a magyar állampolgárok, sem a jogászok nem ismerik eléggé az Emberi Jogok Európai Bíróságának működését. A panaszosok mintegy kilencven százaléka ügyvédi segítség nélkül fordul a bírósághoz. Ezért gyakran előfordul, hogy indokolatlan a panasz, vagy a bíróság nem illetékes az adott kérdésben. Épp ezért a beadványok nagy részét elutasítják – mondta. Jean-Paul Costa úgy vélte, ha a magyar jogászok jobban ismernék az egyezményt, akkor valószínűleg komolyabb ügyek kerülnének Strasbourgba. De a magyar jogászok és ügyvédek sem ismerik eléggé az európai emberi egyezményt – jegyezte meg. Azonban minden országból sok panasz érkezik a bírósághoz, köztük sok olyan, aminek nem kellene eljutnia Strasbourgba. Ez az oka, hogy sok ügy torlódott fel a bíróságon.
