A Centrum Parkoló Rendszer Kft. több milliárd forintos követelésállományát nagy valószínűséggel konzorciumok közbeékelésével értékesítette – értesült a Népszabadság. Az adásvételi láncolat legvégén állnak azok a nagy adósságbehajtó cégek, melyek az elmúlt időszakban – a vélt tartozások miatt – perek tízezreit indították el az autósok ellen. Csakhogy egyikük, az Intrum Justitia Zrt. éppen e tranzakció miatt alulmaradt, s így ez lehet a sorsa a többi perben is.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) tavalyi ítélete szerint a konzorcium mint olyan, nem rendelkezik jogalanyisággal, következésképp az adósságot megvásárló Intrumnak sem volt jogalapja az autós vélt tartozásának a behajtására. Több mint gyanús azonban, hogy az Intrum nagyvonalúan belenyugodott az elsőfokú ítéletbe, s fellebbezése híján az összességében csaknem 600 ezer forintos követelés elvesztésébe – írja a lap.
Valószínűsíthető, hogy – üzleti titokra hivatkozva – inkább vállalta a pénzügyi veszteséget, semmint nyilvánosságra hozza az adósságmegvásárlás felettébb kétséges körülményeit. Az adásvételről kötött úgynevezett engedményezési szerződéseket a társaság a bíróság felszólítására sem mutatta be, így a részleteket teljes homály fedi.
Schlotthauer Péter, egy pernyertes autóst képviselő ügyvéd hasonló, februárban folytatódó perében az Intrum újfent megtagadta a szerződés bemutatását. Ebből viszont az következik, hogy a Centrum teljes korábbi követelésállományát hasonló módon értékesíthette, már csak azért is, mert az Intrum az ítélet óta másfajta engedményezési értesítőket csatol fizetési felszólításaihoz. Egyetlen konzorciumot sem említ, csupán azt, hogy a követelés jelenlegi tulajdonosa az Intrum, ami továbbra sem bizonyítja a szerződés érvényességét.
Azt nem tudni, a folyamatban lévő ügyben is hasonló ítélet születik-e, ám az autósoknak mindenképp érdemes vitatniuk az engedményezések jogszerűségét. Ha ugyanis az Intrum vagy más cégek nem tesznek eleget bizonyítási kötelezettségüknek, akár a többi ügyet is elbukhatják.
Schlotthauer elvileg a Centrum vezetőinek esetleges büntetőjogi felelősségét sem zárta ki, hiszen nem tudni, ki, mikor, mennyiért és milyen körülmények között adta el, majd vásárolta meg a követeléseket, s azok milyen ellenérték fejében cseréltek gazdát a különböző társaságok között. Az ügyvéd ugyanakkor – a szerződések részletes tartalmi ismeretének hiányában – egyelőre óvatosságra intett. Az azonban számára is elgondolkodtató, az üzleti láncolattal vajon milyen érdekek motiválhatták a Centrum vezetőit.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
