Belföld

“Veszélyezteti a koalíciót, hogy gondolkodom” – interjú Tóth Károly szocialista képviselővel

A ma uralkodó politikai stílusból lett elege Tóth Károlynak – derült ki a FigyelőNetnek adott interjújából. A szocialista képviselő arról is beszélt, hogy nem elég, ha csak a kormánypárti képviselők bíznak a reformokban, és nem normális állapot, ha egy képviselő végig sem gondolhatja azt, amiről később szavazni fog. 2010-es visszavonulásáig még megpróbálja meggyőzni a miniszterelnököt.

Ön kapott már fehér port?

Nem.

Nem tart attól, hogy kaphat?

Nem tudom, ki és miért csinálja.

Sokan a tb-törvényre igennel szavazó képviselőket tartják a lehetséges célpontoknak. Igaz, ön eleinte nem akarta megszavazni…

Akik – feltehetően – indulatra és gyűlöletre építve küldözgetik ezeket a borítékokat, nem hiszem, hogy figyelnének olyan árnyalatnyi dologra, mint hogy nekem van önálló véleményem.

Okozhatja-e az önálló véleménye a vesztét? Bejelentette ugyanis, hogy 2010-ben már nem indul újra a képviselőségért.

Az alapvető oka annak, hogy befejezem, az a politikai stílus, amely ma uralkodik. Ez tőlem távol áll. Aki figyelemmel kísérte a munkámat, az tapasztalhatta, hogy minden vitát le szoktam folytatni, tagja vagyok a bizottságoknak.


“Veszélyezteti a koalíciót, hogy gondolkodom” – interjú Tóth Károly szocialista képviselővel 1

Minden vitát le szoktam folytatni (Fotó: Gáti András)


Mára azt látom, hogy a politika a normális párbeszéd helyett csak indulatból kommunikál. Leértékelődött az érvek szerepe. Én tudom, hogy egy kormánypártinak illik fegyelmezettnek lenni, én az is vagyok, de nem hiszem, hogy érvek helyett állításokkal kellene vitatkozni.

Ez a tb-törvény vitájára is igaz?

Olyan állítással nehéz vitatkozni, amikor azzal támadnak, hogy azért bíráltam a törvény egyes részeit, hogy népszerűbb legyek. Talán kellő bizonyíték ez ellen, hogy nem indulok újra. Bíztam benne, hogy ezek után inkább a tartalomról vitatkozunk. Engem sosem vezéreltek személyes érdekek. A társadalmi bizalom és a garanciák kérdése a fontos. Én mindig támogattam mindenféle reformot, de azt megtanultam, hogy ha csak 210 képviselő bízik a reformban, akkor abból nem lesz semmi. Kell néhány millió állampolgár is hozzá. Nem elég, ha csak én tudom, hogy amit teszek az helyes és jó, a társadalomnak is értenie kell a változásokat.

A kommunikációt hibáztatja?

Ez nem csak tájékoztatás kérdése. Ha a társadalom befizet évente 1500 milliárd forintot és egy új, több-pénztáras modellt hozunk létre, ahol az adott pénztár felügyelőbizottságába a kisebbségi befektető – amely egyszeri 120 milliárddal van jelen – három tagot delegál, akkor jogos elvárás, hogy a társadalomnak is legyen képviselete. Orvosokat és nyugdíjasokat ültetnék a felügyelőbizottságba.

Miért pont őket?

Az orvosfelügyelő vigyázhatja, hogy a gyógyítás szempontja előbbre való legyen, mint a nyereségé. A nyugdíjasok pedig hosszú évtizedekig járulékfizetői voltak a rendszernek és – szomorú, nem szomorú – ők a legnagyobb felhasználók is. Döntést hozhat a befektető, de az ellenőrzést az általam említettek gyakorolják. Persze legyen a kormánynak is egy képviselője a pénztárakban, de az indokolatlan, hogy a minisztérium többeket is delegáljon.

Felvetődik, hogy mennyire alkotmányosak az elképzelései…

Gyakran felvetik ezt, de én csak azt mondtam, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács tegyen javaslatot. Aztán majd a kormány delegál. Így nincs alkotmányossági gond.

Ha mindenre van megoldás, miért nem tudta meggyőzni a szabad demokratákat?

Az SZDSZ-nél azt tapasztaltam – és ennek is része volt abban, hogy befejezem – hogy már az a koalíciós megállapodás megszegését jelenti, hogy én gondolkodom. Még be sem adtam a javaslatomat, már támadtak. Hol tettem én arra fogadalmat, hogy egy képviselőnek nincs joga végiggondolni egy ügyet? Nem azt mondom, hogy ne legyenek reformok, de a társadalom bizalmát el kell nyerni.

—-Politikai felelősség—-

Kiből van elege inkább, az MSZP-ből, az SZDSZ-ből vagy az egészből?

Abból, hogy az észérvek háttérbe szorultak. A parlamenti pártok mind felelősek ezért. Az nem normális mechanizmus, hogy a frakció első találkozója előtt már vannak olyan „hozzáértő” emberek, akik bejelentik, hogy a frakció ezt támogatja, ezt meg nem. Azzal sem értek egyet, amilyen minősítéseket használ a társadalom. Nem állapot, hogy aki kap egy borítékot fehér porral, azt az esetet csak zaklatásnak minősítik.

Minek kellene minősíteni, terrorizmusnak?

És ha tényleg árt az a por. A világ többi országában komolyabban veszik az ilyen akciókat. Biztosan több, mint zaklatás. Két dolgot fontos lenne tudomásul venni: aki megnyerte a választást, azt hagyni kell kormányozni, az ellenzéket pedig hagyni kell politizálni. Indulat és gyűlölet nélkül.


“Veszélyezteti a koalíciót, hogy gondolkodom” – interjú Tóth Károly szocialista képviselővel 2

Közösen szabadítottuk ki az indulatokat (Fotó: Gáti András)


Nem a vita ellen vagyok, de az ellen igen, hogy bármilyen támadás éri az egyik oldalt, a másik rögtön egy más szemüvegen keresztül nézi. Egyformán kell fellépni, ha egy MSZP-s kap borítékot, vagy egy fideszes polgármestert fenyegetnek meg.

A politika mennyiben felelős, hogy idáig fajultak a dolgok?

Abban felelős a politika, hogy nem tudta kezelni a vitáit. A felszínre került indulatokkal eddig csak a kocsmák mélyén vagy otthon találkozhattunk. Ez olyan, hogy én is mindig borzasztó mérges vagyok a macskámra, ha elkap egyet a galambjaim közül.

De mérgében nem küld a macskának fehér port…

A politikának épp az a felelőssége, hogy a kocsmák mélyén meglévő indulatok kijöttek az utcára. Ezért mindkét oldal egyformán felel. Közösen szabadítottuk ki az indulatokat, visszaküldeni is csak közösen lehet. A minősítés is annyit számít, hogy milyen eszközöket lehet igénybe venni a felderítéshez és milyen visszatartó ereje van. A tüntetések egy része sem tüntetés, hanem rendzavarás.

1994 óta tagja a parlamentnek. Abban az időben mi volt más, hogy az indulatok nem jelentek meg az utcán?

Akkoriban még le tudtunk ülni egymással, mindegy ki volt épp hatalmon vagy ellenzékben. Vita előfordult, de sok alapvető dolog megkérdőjelezhetetlen volt. Mindössze néhány dolog jut eszembe, amelyben szerepet játszottak az indulatok. Az egyik ilyen az olajbizottság volt, ahol meggyőződésem: az elénk kerülő ügyek csak arra szolgáltak, hogy eltereljék a figyelmünket. Ahogy az is megengedhetetlen, hogy az 1997-es robbantássorozatnak még mindig nincs felelőse.

Most, hogy bejelentette a politikai pályájának végét és már nincs vesztenivalója, várható előremozdulás ezekben az ügyekben?

Nekem sosem volt politikai vesztenivalóm. Egyedül arról van szó, hogy szeretnék a lelkiismeretemmel jóban lenni.

Ebben az esetben miért nem szavazott nemmel a tb-törvényre? Hiszen korábban közölte, hogy elégedetlen.

Én támogatom a reformot és fegyelmezett képviselő vagyok. Sok munkát, energiát fektettem abba a közösségbe, ahol szerepet vállaltam. Én szeretem az MSZP-t. Akkor is szerettem, amikor jól ment és akkor is, amikor kevésbé.

Ezt a mostanit is szereti?

Igen. Ennek ellenére a mostani MSZP néhány politikai döntésével és az ügyek kezelésének technikájával jó néhány esetben nem értek egyet. Van egy olyan szlogenem, hogy a dolgok jó menetével szemben előtérbe kell helyezni a jó dolgok menetét. Egy kormány sikeres lehet, ha ezt megérti, ellenkező esetben csak rövid távon. Főleg, ha valaki csak a megjelenésre, a marketingre fordít figyelmet.

Gyurcsány Ferenc ezek szerint nem értette meg a szlogenjét…

Folyamatosan győzködjük egymást. Rendszeresen szoktunk beszélni. Nekem nem Gyurcsány személyével van bajom, de azt gondolom, egy miniszterelnök is nagyon sokat tehet, hogy enyhüljön a feszültség az országban, vagy visszaszoruljon a korrupció.

Ez utóbbival kapcsolatban mit tanácsol Gyurcsánynak?

Leginkább a közbeszerzési törvényen kéne változtatni. Ma ugyanis ugyanaz választja ki a kivitelezőt, a közbeszerzési tanácsadót és a pénzügyi-műszaki ellenőrt. Ezt kellene különválasztani, így az önkormányzati és az állami beruházások is megtisztulhatnának. Meg kell szüntetni az összejátszás esélyét.

Úgy tűnik, mintha a javaslatai nem találnának értő fülekre a frakción belül…

Találnak, csak lassan.

Kopnak ki az MSZP-frakcióból azok, akiknek van saját fülük?

Kevesebb azoknak a száma, akik felvállalják a valódi vitát. Fehér hollóvá válik az, aki mondja a magáét, ez pedig nem normális állapot.

Elképzelhető, hogy a „fehér hollóknak” a frakción belül mondják azt, hogy köszönjük, ennyi volt? Önnek mondták?

Erre senkinek nem volt esélye, mert én már megtettem. Vizsgálóbizottságok mindig vannak, olyan őrültek is kellenek, akik mondják a magukét.

Életrajz

Tóth Károly 1951-ben született Battonyán. 24 évesen szerezte meg matematika-fizika szakos tanári diplomáját és ugyanekkor lépett be az MSZMP-be. 1989-ben két hónapig békéscsabai párttitkár, majd megalapítja a békési megyeszékhely MSZP-szervezetét. A megyei jogú városban 1994-ben, 1998-ban és 2002-ben is önkormányzati képviselőnek választották, legutóbb már egyéni kerületből. 1994-ig a békéscsabai Ruhaipari Szakközépiskolában volt tanár. Ám országgyűlési képviselővé választása óta fizetés nélküli szabadságon van. Tizenegy éve tagja, 2002. májusától alelnöke a nemzetbiztonsági bizottságnak. 2006. május 30-tól a honvédelmi és rendészeti bizottságban is tag. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. Nős, két lánya van. Hatéves kora óta galambász.

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.