A fideszes szakpolitikus azt mondta, nem elég szakmai reformokat csinálni, jelentős forrásokra is szükség van az oktatásban. Nálunk ennek az ellenkezője történik: Magyarország a török, illetve a mexikói útra lépett – tette hozzá, utalva a PISA-felmérésben foglalt megállapításokra. A közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint a 6–11 éves korosztály oktatásához jelenleg csak Mexikó és Törökország járul hozzá kisebb arányban, mint Magyarország.
A korábbi oktatási miniszter kifejtette: a közoktatásban folytatódik a normatívák felmenő rendszerű csökkentése, és a mostani tanévben már 25-30 milliárd forinttal lesz kevesebb a támogatás. Az elvonás harmada 2007-ben sújtotta az óvodákat, iskolákat, míg kétharmada idén jelentkezik. A következő tanévtől sem változik a közoktatási alap-hozzájárulás összege, amelynek alapján az egy diákra jutó normatív támogatást számítják. Így a közoktatásban 12 iskolai évfolyamból hatban 20-25 százalékos normatívacsökkenéssel kell számolni.
Kevesebbet érnek a pedagógusbérek
Eközben Magyarországon az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya jelentősen elmarad az OECD-országokétól, és az egy tanulóra jutó kiadások is alacsonyabbak az uniós átlagnál – mondta a Fidesz alelnöke. Hozzátette: Magyarországon az állam több mint 10 százalékkal kevesebb oktatási időt finanszíroz, mint az OECD-átlag.
Pokorni szerint a kormány elvonja a pénzt az oktatástól (Fotó: MTI)
Pokorni Zoltán kifogásolta, hogy a korábbi kiegészítő támogatások – amilyen a kistelepülési, bejáró, társulási normatíva – az idei tanévtől megszűntek, és a jövőben ilyen támogatásra csak azok az intézmények lesznek jogosultak, amelyek fenntartója tagja kistérségi társulásnak.
Mint elhangzott, veszítenek értékükből a pedagógusbérek is. Ahogy Pokorni Zoltán fogalmazott, a Gyurcsány-kormány többszörösen visszavette, amit a Medgyessy-kormány az ötvenszázalékos béremeléssel adott. Közölte: kiderült az is, hogy az elbocsátások miatti megtakarításból 2007-ben egyetlen fillért sem szánt a kabinet béremelésre, és 2008-ban is csak minimális mértékben változnak azok.
A tandíj éve lehet 2008
A Fidesz értékelése szerint a felsőoktatásban – ha a népszavazás nem akadályozza meg kivetését – 2008 a tandíj éve lesz. Pokorni Zoltán úgy számolt, ha a kormány szembemenve választási ígéretével valóban kiveti a tandíjat, akkor egy diploma a legkedvezőbb esetben is 200-500 ezer forintba kerül majd, ez az összeg azonban várhatóan emelkedik és a felsőoktatási tanulmányok számlája végül akár a több millió forintot is elérheti.
A korábbi oktatási miniszter kitért arra, hogy az intézkedés hatásai már érzékelhetők: 2007-ben csak 108 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, négy év alatt a jelentkezők száma harmadával csökkent. Szólt arról, hogy Magyarország ezen a téren is szembemegy a világgal: nálunk a felsőoktatásban végzettek aránya (17 százalék) jelentősen elmarad az OECD-átlagtól (26 százalék), és a bővülés is lassúbb, mint az OECD átlagos növekedése. Ugyanakkor hazánkban éri meg a legjobban diplomát szerezni, hiszen a felsőfokú végzettséggel az elhelyezkedés valószínűsége 83 százalék, míg alapfok esetén csupán 38 százalék.
Pokorni Zoltán a felsőoktatási PPP-szerződések kapcsán kérdésre válaszolva elmondta: bár személyesen adta át Hiller Istvánnak a levelet, amelyben kérte, hogy betekinthessenek a dokumentumokba, erre eddig nem kaptak lehetőséget. E téren az oktatási tárca vezetője Magyar Bálint nyomdokait követi – jegyezte meg a fideszes politikus.
