Megvett pályázatok
Az Országgyűlés Sajtóosztálya által lapunkhoz eljuttatott lista szerint félmillió forint értékben négy pályázatot vásároltak meg: a Sándor Kertépítészeti Kft., a Studio ARS LOCI Kft., a LÉPTÉK-TERV Bt., valamint a CÉH-PROJEKT Kft. pályaműveit. Ezen felül kiemelt, 1,5 millió forintos megvételben részesült a GELESZ és LENZSÉR Kft. pályázata.
Az S73 Kft. nyerte a Kossuth tér rendezésére kiírt tervpályázat 4,5 millió forintos fődíját: a bírálóbizottság ezenkívül még két díjat osztott ki, és hat tervpályázatot vásárolt meg – jelentette be Cselovszki Zoltán városépítész, a bizottság szakmai titkára.
A további nyertesekről elmondta: a második díjat és az ezzel járó 3,5 millió forintot a Városi Tájképcsoport Kft., a Zsuffa és Kalmár Kft. valamint a P-ART Műterem közös pályázata kapta, harmadik lett a Corvius Egyetem Kert- és Szabadtérterv Tanszékének anyaga, akik 3 millió forint díjazásban részesülnek.
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az Országház előtti terület nemcsak egy tér, hanem Magyarország főtere, ezért mindenkinek szívügye, hogy milyen képet mutat. Emlékeztetett arra, hogy a kormány biztosítja a kivitelezéshez szükséges pénzt, így a fődíjas terv alapján jövő év végére elkészülhet az ország közparkja. A házelnök tájékoztatása szerint a pályázatok megvásárlására összesen 16,5 millió forintot költött az Országgyűlés Hivatala.
Reprezentatív tér
Bakos Emil, az Országgyűlés gazdasági igazgatója, a bírálóbizottság elnöke a pályázatokról elmondta: július 23-i határidőig 14 pályamű érkezett be, de egy nem felelt meg a kiírási követelményeknek, ezért kizárták a versenyből.
Beleznay Éva, a bírálóbizottság társelnöke, Budapest megbízott főépítésze a bírálati szempontokkal kapcsolatban kiemelte: azokat a terveket részesítették előnyben, amelyek nagyvonalúak, megtartják a parlament épületének hármas térrendszerét, illetve együtt kezelik a reprezentatív tér, a pihenő tér és a biztonság kérdését.
Ilyen lesz a Kossuth tér (Forrás: parlament.hu)
Demszky Gábor álláspontja szerint sokan a Kossuth téren szerzik első benyomásukat Magyarországról, ezért is fontos, mit látnak ott. Elmondta: többek között azért tetszett neki a győztes pályamű, mert alkalmazkodik a tér adottságaihoz, és a nagy vízfelületetekkel a “viziváros” jelleget hangsúlyozza. Hozzátette: támogatja a bizottság a pályázatnak azon elgondolását, hogy a 2-es villamos zöld pályán közlekedjen, és a parlament épülete körül a Nádor utca lezárásával forgalomcsillapított övezetet hozzanak létre. A győztesekről azt mondta: jól ismerik a fővárost, mert a Budapest Szíve pályázaton is nyertek és több új metrómegálló felszíni kialakítását is ők végzik.
“Gyalogos tengelyt” hoznak létre
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere a sajtótájékoztatón úgy vélekedett: a közös gondolkodás sikere, hogy politikai oldaltól független együttműködés eredményeként elkezdődhet a Kossuth tér rendezése. Szerinte arra is szükség van, hogy az országgyűlési képviselők ne úgy gondolkodjanak a Kossuth térről, mint egy parkról, ahová elzárkózhatnak.
A győztes pályázat – mint mondta – hozzájárul egy olyan folyamathoz, amelynek eredményeként gyalogos tengely kötheti össze a belváros nevezetes helyszíneit: a Kossuth teret a Szabadság térrel és a Bazilikával.
A Kossuth tér terve: sok zöld és víz (Forrás: parlament.hu)
A zavargások miatt alakítják át
Az V. kerületi Kossuth tér helyzetének rendezése a 2006 őszétől kialakult állapotok miatt vált szükségessé. A Parlament előtt szeptember 17-én kezdődtek tüntetések azt követően, hogy kiszivárgott Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP-frakció májusi, balatonőszödi ülésén elhangzott beszéde. A tüntetők a miniszterelnök és a kormány lemondását követelték.
A rendőrség október 23-án hajnalban biztonsági okokból (a Parlament előtt rendezték meg az 1956-os forradalom 50. évfordulójának állami ünnepségét) kiürítette az Országház előtti teret, majd kordonokkal vette körül, és biztonsági műveleti területté nyilvánította. 2007. február 2-án a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői lebontották a kordont; a rendőrség nem lépett közbe, de néhány órával később újra felállították a vaskerítést, amelyet március 19-én hajnalra távolítottak el végleg.
Február 8-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Demszky Gábor főpolgármester megállapodott, hogy a főváros a Kossuth teret az Országgyűlésnek adja tulajdonba vagy használatra, s az Országház környékén közpark létesül. Szili Katalin aznap tárgyalt Rogán Antal kerületi polgármesterrel is, aki kijelentette: elfogadhatónak tartja, hogy az Országház körüli terület közpark legyen.
Gyurcsány Ferenc kormányfő március közepén levélben vállalt kötelezettséget arra, hogy az 1,23 milliárd forintos költség túlnyomó részét a központi költségvetésből fedezik. A Fővárosi Közgyűlés március végén kormánypárti és MDF-es támogatással szavazta meg a Kossuth tér átadásáról szóló városvezetői javaslatot, ennek alapján írta alá a főváros és az Országgyűlés Hivatala április 13-án azt a szerződést, amelynek értelmében a parlament 50 évre megkapja használatba a Kossuth teret. A tervpályázatot az Országgyűlés május 20-án írta ki.
