Középszintű feladatok:
Az első 60 percben egy szövegértési feladatsort kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az idei szöveg Bécs kedvelt vendéglőiről, a turisták által is keresett heurigerekről szól.
A második, szövegalkotási rész 3 különböző típusú feladatot tartalmaz, amelyek közül csak az egyiket kellett kidolgoznia a diáknak.
1. érvelő
A felvezető szöveg és a rá vonatkozó feladat arról szól, hogy az újfajta médiumok, az elektronikus adathordozók és a hagyományos könyvek milyen viszonyban állnak egymással.
2. műelemzés
Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novelláját kellett elemezni. A mű értelmezését három konkrét kérdés segíti.
3. összehasonlító elemzés
Csokonai Az eleven rózsához és Ady Meg akarlak tartani című versének összehasonlítása.
Az emelt szint:
Ezen a szinten a maximális pontszám eléréséhez valamennyi feladatot meg kell oldani.
1. Nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor
Idén Kosztolányi Marcus Aurelius című ódája áll a középpontban. E vers értelmezésére vonatkozik a feladat java része: a kérdések sora nyelvi, műfaji, stiláris érzékenységet mér, egy feladat pedig más költők költői szerepeiről kérdez.
2. műelemzés
Krúdy Gyula A szerelmi bűvészinas című novellájában a hangnem kettősségének vizsgálatát állítja középpontba.
3. reflektálás egy jelenségre
Arról kellett egy szöveg segítségével röviden értekezni, hogy történelmi és irodalmi szövegek miképpen különíthetők el – ha elkülöníthetők – egymástól.
4. gyakorlati írásbeliség
Egy fiktív honlapra kellett hozzászólást írni arról, hogy az utcai feliratok angolosodása mit jelent, és milyen viszonyban áll a 2002 óta hatályos (és idézett) nyelvtörvénnyel.
Jókedvűen jöttek ki a diákok az írásbeli után a főváros XII. kerületében a Városmajori Gimnáziumból. Szebedy Tas, igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a diákok jónak tartották az idei tételeket. Többségük a Csokonai és Ady vers összehasonlítását választotta, mert úgy vélték, hogy az érvelő feladathoz nagyon alaposan fel kell készülni, hogy ugyanazokat a pontszámokat tudják elérni.
A szövegértés részhez kevés volt a hatvan perc
Átlagos nehézségű és a tanultak alapján nagyobb gond nélkül megoldható volt a középszintű magyar írásbeli érettségi – közölte a pécsi Janus Pannonius Gimnázium igazgatóhelyettese azt MTI-vel. Ornódi Zsuzsanna, aki egyben magyar-latin szakos tanár is, azt mondta: az érveléses feladatot aktualitása és érdekessége tette könnyebben megoldhatóvá, Sánta Ferenc művének értelmezése, valamint Csokonai Vitéz Mihály és Ady Endre egy-egy versének összehasonlító elemzéséhez pedig alapvetően elegendő volt a törzsanyag ismerete. Beszámolt arról, hogy a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban a középszinten érettségizők többsége, mintegy hatvan százaléka az érvelést választotta, csak tíz százalékuk elemezte a verseket. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, a tavalyi magyar érettségihez hasonlóan idén is problémát jelentett, hogy a szövegértéshez kevés volt a hatvan perc, a szövegalkotáshoz pedig soknak bizonyult a száznyolcvan.
Velner Lajos maturáló elmondta: hasonló nehézségű feladatokra számított, így az érettségi számára nem okozott meglepetést. Bár amikor kijött a teremből, úgy érezte, sikerülhetett volna jobban is, összességében azonban jó teljesítményt nyújtott, amelyért jó jegyet remél.
Novellaelemzés: bátor húzás
A debreceni diákok szerint könnyű volt az idei magyar nyelv és irodalom érettségi – legalábbis ezt mondták az MTI tudósítójának hétfőn, közvetlenül a dolgozat megírása után a megkérdezett maturálók. Arról a tanároknak sincs információjuk, hogy hányan, melyik tételt választották, de a megkérdezett diákok között kiegyensúlyozott volt a témaválasztás.
Tóth Krisztián, a helyi Tóth Árpád Gimnázium német tagozatos negyedikese például a novellaelemzést választotta. Mint mondta: ez tűnt a legkönnyebbnek, bár, amikor kiderült számára, hogy társai közül ezt a témát kevesen írták, akkor – mint fogalmazott – lehet, hogy ez bátor húzás volt. Ő egyébként építészmérnöknek készül.
Barátságos feladatok
A távirati iroda kérdésére a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: a középszinten maturálóknak – az első kérdések alapján – a vizsga első része nem okozott gondot, a szövegértéses feladat jól ment, a második részben a három témakör közül sokan választották az érvelést, illetve az összehasonlító elemzést, viszonylag kevés diák írta a novellaelemzést – részletezte Garami Jánosné.
Veres Pál, a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatója arról számolt be, hogy az érettségizők és a tanárok szerint is “rendkívül barátságos” és könnyen átlátható volt a feladat. A vizsga első részével nem volt probléma, a második részben összességében egyenletesen választottak a három témából a tanulók.
Nehezebbre számítottak
A kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium igazgatója az MTI-t arról tájékoztatta, hogy a középszinten vizsgázók közül sokan választották az összehasonlító elemzést. “Érdekesnek találták amiatt, hogy Csokonai és Ady pályája között hatalmas a időkülönbség” – tette hozzá. Szintén többen írták az érveléses feladatot és kevesebb diák választotta Sánta Ferenc Kicsik és nagyok című novellájának elemzését – közölte Petróczi Gábor. Mint mondta, a magyar érettségi feladatot a diákok elmondásuk szerint reálisnak és megoldhatónak tartották.
Nehezebb feladatokra számítottak, bár “így sem lett száz százalékos” a magyar érettségi a szegedi diákok szerint. Schlesinger Zita és Márta Szilveszter, a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium végzősei, akik emelt szintű érettségit írtak, azt mondták, hogy nem volt nehéz a vizsga, de széles körű lexikális tudásra volt szükség.
Sánta túl komor?
Grábics Júlia magyar szakos tanár a művek kiválasztásával összefüggésben adott hangot kételyeinek. Úgy vélekedett, nem biztos, hogy ezek az alkotások jó lehetőséget adtak volna az igazán irodalmi érzékenységű diákoknak, hogy megmutassák önmagukat, tudásukat. A szaktanár az érvelésnél a feladat-meghatározás pontosságát hiányolta. A szerelmes versek összehasonlításával kapcsolatban kifejtette: Csokonai szerelmi világa, a finom, rejtett rokokó megfogalmazás az érettségiző korosztálytól meglehetősen távol áll. A Sánta-novellával összefüggésben pedig feltette a kérdést, vajon szükséges-e ennyire komor világgal az érettségin szembesíteni a fiatalokat.
A magyartanároknak is tetszett
Az eddigi legjobb érettségi tételeket állították össze a diákoknak középszinten – összegezte véleményét Arató László a Magyartanárok Egyesületének elnöke hétfőn az MTI-nek nyilatkozva.
