Az államot megillető szavazatelsőbbségi (a köznyelvben: arany) részvényeket már az európai uniós csatlakozáskor meg kellett volna szüntetnie Magyarországnak. Jelenleg az európai bíróság előtt van az ügy, ami csak elmarasztalással zárulhat, és a bíróság határidőt szab a jogsértés felszámolására, majd ha ez sem teljesül, akkor jön a bírság.
Az eredeti javaslat úgy szólt, hogy a törvény hatályba lépésével megszűnnek az aranyrészvények, és törzsrészvényekké alakulnak át. A gazdasági bizottság viszont – pártoktól függetlenül – egyetértett abban, hogy az aranyrészvényes technikával privatizált cégek így olyan vagyoni joghoz jutnak, amelynek nem fizették meg az ellenértékét, ugyanis a privatizáláskor az állami befolyást jelentő szavazatelsőbbségi részvény miatt olcsóbban jutottak a cégekhez.
Az új változat szerint – amelyet a bizottság minden tagja támogatott – a szavazatelsőbbségi részvénnyel rendelkező cégek köréből kivennék az energetikai társaságokat, és azok igazgatóságaiba, valamint felügyelő bizottságaiba a Magyar Energia Hivatal delegálna egy-egy tagot. Az állami delegáltak szavazati joggal nem rendelkeznének, viszont rajtuk keresztül az állam közvetlen információkat kapna a társaságok stratégiájáról, terveiről.
