Belföld

Végrehajthatatlan a Képíró-ítélet

Végrehajthatatlannak nyilvánította a Fővárosi Bíróság a Képíró Sándor csendőr százados ellen 1944-ben meghozott ítéletet.

“Képíró Sándor volt csendőrszázadost a jogerős elítélését követő bűnvádi eljárás során vagy a jogegység érdekében használt semmisségi panasz folytán született új határozattal büntetlen előéletűnek nyilvánították és ennek következményeként 1944. február 18-ai hatállyal korábbi tiszti rendfokozatába visszahelyezték. Mindez a megszakítás nélküli hivatásos tiszti pályafutást eredményezett a jövőre nézve” – állapítja meg a bíróság. Miután a tízévi fegyházbüntetést kiszabó ítélet az azt követő eljárás során hatályát vesztette, hatálytalanná vált az az ítéleti rendelkezés is, amelynek végrehajtása érdekében a bíróságnak intézkednie lehetne, így azt végrehajthatatlannak nyilvánította – olvasható a február 19-i keltezésű végzésben. A perköltséget az állam magára vállalja.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány csütörtöki sajtóértekezletén Képíró Sándor ügyvédje Zétényi Zsolt hangsúlyozta: megfontolják, hogy fellebbeznek-e a Fővárosi Bíróság döntése ellen, ugyanis a végzés egy olyan ítélet végrehajthatatlanságát mondja ki, amelyet 1944-ben semmissé minősítettek. Egyelőre nem döntöttek arról, hogy tesznek-e jogi lépéseket a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója ellen, aki háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Képíró Sándort.

A volt csendőrtiszt a sajtóértekezleten elmondta, hogy nem járt a razzia idején a kivégzések helyszínén: a Duna-parton és a laktanyában. A Fővárosi Bíróság döntését igazságosnak nevezte Képíró Sándor. “Kilencvenhárom éves elmúltam, szeretnék egy-két évet nyugodtan élni. (…) Azt az aljasságot amit kitaláltak ellenem, mind hazugság, mindent megcáfolták már” – állította Képíró Sándor.

Történészek korábban megalapozatlannak nevezték a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatójának vádjait Képíró Sándor ellen. A szakértők szerint nincsenek megbízható bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy Képíró Sándor részt vett volna az újvidéki kivégzésekben.

Az újvidéki razzia idején, 1942 januárjában a Délvidéket visszafoglaló magyar karhatalom mintegy 1300 embert – főleg szerbeket, zsidókat és cigányokat – gyilkolt meg.

A Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának igazgatója 2006 szeptemberében jelentette be, hogy feltételezett háborús bűnösre bukkant Budapesten. Efraim Zuroff akkor azt mondta: Képíró Sándor az 1942-es újvidéki mészárlásokban csendőrként, valamint az 1944-es délvidéki deportálásban csendőr századosként tevékenykedett. A központ vezetője hangsúlyozta: két per is indult Képíró Sándor ellen, 1944-ben tíz évre ítélték a Magyar Hadsereghez való hűtlensége és rossz hírnév keltése miatt. Ezt az ítéletet a német megszállást követően érvénytelenítették, majd 1946-ban a Népbíróság 14 évre ítélte háborús bűnök miatt. Az ítélethirdetéskor már külföldön tartózkodott, évtizedekig Argentínában élt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik