A kormány annyi támogatást ad, hogy az általában nem elég a fenntartásra, az önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Minden iskolabezárás az önkormányzat döntése, erre nincs kormányzati program – közölte. Az önkormányzatok azért vonják össze az iskolákat, mert sokkal kevesebb a gyerek és nem tudnak fenntartani hét-nyolc iskolát félkapacitással – fejtette ki a miniszterelnök. Az elmúlt 15 évben 15-17 százalékkal csökkent a gyermekek száma, eközben a pedagógusok száma nem változott, az intézmények száma pedig emelkedett. Ez még nem lenne baj, de a magyar oktatás teljesítménye romlott – vélte.
„Nem is hiszek abban, hogy itt ez nagy iskolabezárással, hanem az iskolák együttműködésével (oldható meg).” – közölte. Az a jó iskola, ahol a hatodik-nyolcadik osztály után egy iskolacsoportban el lehet dönteni, hogy a diák gimnáziumban vagy szakképzésben szeretné folytatni tanulmányait. Átfogó, összefüggő iskolákat kellene létrehozni – vélte. A kormányfő azt mondta, „hiba volt, hogy 2002-ben csökkentettük az óraszámokat”. Az uniós fejlesztési forrásokra utalva közölte: talán öt-hatszáz milliárd forintot lehet majd fordítani a közoktatás fejlesztésére.
A felsőoktatásban a fejlesztési részhozzájárulásról azt mondta, hogy ha már mindenki fizeti, abból 20 milliárdos bevétel várható. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők foglalkoztatottsága több mint 80 százalék, induló keresetük hatvan-hetven százalékkal haladja meg „a többiekét” s a kormányfő szerint ez a legjobb befektetés.
Emlékeztetett arra, hogy a legjobban teljesítők 15 százaléka tandíjmentes lesz, az összes pénz az intézményeknél marad, s az így befolyt összeg 30-50 százalékát ösztöndíjakra kell fordítani.
Az ATV-ben folytatott polémiában a továbbiakban a nyugdíjrendszerről kifejtette: 2030-ra a nyugdíjra fordított kiadások radikálisan nőnek majd, s azt biztosan nem tudjuk majd finanszírozni. Ha most nem avatkoznak be, biztosan „nagy bajban” leszünk – közölte.
