Új testületek
Az Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlését, valamint az Önkormányzati Tanácsot a mindenkori pártelnök – jelenleg Orbán Viktor – vezeti. Az alapszabály-módosítás szerint a pártelnököt a jövőben az elnökség egy általa kijelölt tagja, vagyis a négy alelnök – Varga Mihály, Schmitt Pál, Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán – valamelyike, az országos választmány elnöke, Kövér László, illetve a parlamenti frakcióvezető, Navracsis Tibor is helyettesítheti.
Az Önkormányzati Tanács a Fidesz országos elnöksége mellett működő információs, egyeztető és javaslattevő fórum, amely ajánlásokat bocsáthat ki, illetve javaslatokat fogalmazhat meg a szövetség által jelölt polgármesterek, önkormányzati képviselők és megyei közgyűlési elnökök számára.
Az évente legalább egyszer ülésező Önkormányzati Képviselők Országos Gyűlése olyan egyeztető fórum lesz, amelyen a szövetség által jelölt főpolgármester, a megyei közgyűlési elnökök, polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt. Az országos gyűlés mellett a választókerületi elnökök vezetésével választókerületi gyűléseket is tartanak majd a jövőben, ezek pedig regionális gyűléseket hoznak létre, amelynek vezetését a pártelnök által megbízott regionális pártigazgató látja el.
A kongresszuson beszédet mondott Navracsics Tibor frakcióvezető, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Áder János parlamenti alelnök, Zombor Gábor kecskeméti fideszes polgármester illetve Orbán Viktor.
A Fidesz erejére hívta fel a figyelmet az ellenzéki párt XXI., rendkívüli kongresszusán elmondott beszédében Navracsics Tibor parlamenti frakcióvezető. A kongresszus első napirendi pontja, az önkormányzati választások értékelése kapcsán mondott beszédében kijelentette, hogy ma a Fidesz az önkormányzati szférában és a közvéleménykutatások alapján Magyarország legerősebb politikai pártja. Kijelentette: a Fidesz önkormányzati képviselői megvédik az önkormányzatok szabadságát, akár Gyurcsány Ferenccel szemben is.
Havi rendszerességű viták
Négy témában, az igazságosság, az életminőség, a közszolgáltatások és az állam feladata, valamint a versenyképesség kérdésében javasolt vitát januártól áprilisig Navracsics Tibor. A párt frakcióvezetője szerint e viták alapján állhat össze a következő, májusi kongresszus stratégiai dokumentuma.
Szerinte szervezett és nyílt politikai hazugsággal sikerült kormányon maradniuk a szocialistáknak és Gyurcsány Ferencnek. Úgy vélte, demokráciában elképzelhetetlen, hogy ilyen szervezett és nyílt politikai hazugság után egy miniszterelnök hivatalban maradhasson. Szerinte Gyurcsány Ferenc hozta be a magyar politikába a hazugságot, az irigységet, a gyűlöletet. Kijelentette: Gyurcsány Ferenc persona non grata – nem kívánatos személy – a magyar politikában, amit a küldöttek tapssal nyugtáztak.
Erkölcsi megújulás a politikában
Nemzetpolitikai kérdésekben a pártok közötti összefogást, valamint a politika erkölcsi megújulását szorgalmazta Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki a határon túli magyarok nevében mondott üdvözletet a Fidesz XXI., rendkívüli kongresszusán.
A politikus szerint nem csak Magyarország, de az egész Kárpát-medence, Közép-Európa is erkölcsi válságban van, ám nem a néppel, az emberekkel van a baj, hanem a politikával és a politikusokkal. Az emberek igazságérzetének megnyilvánulásai szempontjából a jelenlegi helyzet és 1956 között párhuzam van – tette hozzá az MKP elnöke, aki szerint új erkölcsi alapra kell helyezni a politikát és a pártokat. Olyan államférfiakra van szükség, akik nemcsak a következő választást, hanem a jövő nemzedék sorsát is látják.
Bugár Béla azt kívánta a Fidesznek, hogy álljon élére az erkölcsi megújulásnak. A határon túli magyar politikus összefogást szorgalmazott a magyar pártok között a nemzetpolitikai kérdésekben. Szerinte egyfajta kiegyezési folyamatra lenne szükség, ugyanakkor tudja azt is, hogy ehhez partner kell.
Történelmi győzelem
Magyarország felébredt, ezt mutatja az önkormányzati választások eredménye – jelentette ki Orbán Viktor szombaton, akit a küldöttek felállva, ütemes tapssal fogadtak a győri egyetemi csarnokban. A pártelnök az önkormányzati választások mellett a demokráciáról, az ország talpra állításáról és a párt népszavazási kezdeményezéséről is beszélt. Igazságos, emberközeli, építő, a helyi önkormányzatok által szervezett reformokat szorgalmazott. A pártelnök szerint a fő kérdés az, hogy Magyarország a kirekesztő vagy a szolidáris fejlődés útjára lép.
Orbán úgy vélte, az őszi önkormányzati választással a Fidesz történelmi győzelmet aratott, és nemcsak vidéken, hanem Budapesten is, ahol – szavai szerint – a legnagyobb párt lett a Fidesz. A politikus a kongresszuson létrehozott Önkormányzati Képviselők Fórumát az építkezés utolsó pillérének nevezte. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy a nemzet nem lehet ellenzékben. Ehhez azt tette hozzá, hogy a Fidesz lelkileg soha nem lesz ellenzékben.
Lehet más út is a népszavazással
A szocialisták a szolidáris fejlődési iránnyal ellentétben egy olyan “kétsebességes” Magyarországot akarnak kialakítani, ahol a kiváltságos jómódú kisebbség éri csak el a valóban európai színvonalú egészségügyet és oktatást, az egyre szegényebb többség azonban nem – mondta a pártelnök. Orbán szerint ugyanakkor van más út. Ennek első állomása a Fidesz népszavazási kezdeményezése, amelynek tétje, hogy a jövőben felülről megsarcolt, vagy alulról újjáépített lesz Magyarország.
Orbán Viktor beszédével, néhány perccel három óra után befejeződött a Fidesz XXI. rendkívüli kongresszusa Győrött, ahol a küldöttek elfogadták az alapszabály módosítását.
