A tízezer lakos alatti településeken a választópolgár polgármestert választ, illetve a képviselő-testületet az úgynevezett kislistáról. Minden ilyen településen a szavazólapon fel lesz tüntetve, hogy a választópolgár hány nevet jelölhet meg. Emellett a megyei közgyűlés tagjaira is szavazhatnak a választók.
A tízezer lakosnál nagyobb településeken szavaznak a megyei listára, választanak polgármestert és megválasztják úgynevezett vegyes választási rendszerben a települési képviselő-testület tagjait. A vegyes választási rendszer egyéni kerületi választásból és egy kompenzációs listás mandátumkiosztásból áll.
A megyei jogú városok speciális helyzetben vannak, mert a városi közgyűlés ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint a megye egyéb területein a megyei közgyűlés; így a megyei jogú városokban nem szavaznak a megyei közgyűlésre a választópolgárok, csak polgármesterre és a képviselőtestület tagjaira.
A fővárosban minden választópolgár, aki felkeresi a lakóhelye szerinti szavazókört, egy listán szavazhat a kerületi polgármesterre, egy másik listán megválaszthatja a kerületi képviselő-testület tagjait, egy harmadik szavazólapon a főpolgármestert, egy negyediken pedig a fővárosi közgyűlést. Az egyéni jelöltet tartalmazó szavazat akkor érvényes, ha egy jelöltre adja le voksát a választópolgár. A listás szavazólapon is csak egy listát lehet érvényesen választani.
Ezen kívül azok a választópolgárok, akik kérték a kisebbségi névjegyzékbe vételüket, egy külön szavazókörben – erről tájékoztatást kaptak – a választott kisebbségi képviselő-testület jelöltjeire is szavazhatnak. A kisebbségi képviselő-testületek öt tagból állnak, ezen a szavazólapon öt nevet lehet megjelölni. Természetesen a szavazólap érvényes, ha ennél kevesebb jelöltet jelöl meg a választópolgár, de érvénytelen a szavazat, ha ötnél többet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
