Katona Kálmán aláhúzta: mivel az iparűzési adó várhatóan előbb-utóbb kikerül a magyarországi adórendszerből, azt mindenképpen valamilyen vagyon alapú adóval kell kiváltani, a lényeg azonban az, hogy az ebből az adóból származó bevétel lehető legnagyobb része a helyhatóságoknál maradjon.
A BKV-é legyen a főszerep
A főpolgármester-jelölt újságírói kérdésre elmondta: a BKV gazdasági helyzetét rendbe kellene tenni, a főváros és a BKV között olyan szerződést kellene kötni, amely tételesen meghatározza, hogy a BKV különböző szolgáltatásaiért milyen arányban, mennyit fizet a főváros.
Katona Kálmán aláhúzta: “a zöldebb Budapestet” csak úgy lehetne megvalósítani, ha a fővárosi közlekedés jó részét a következő főpolgármesteri időszakban átterelnék a közösségi, illetve más néven a tömegközlekedés irányába. A közösségi közlekedés szerepét azért kell lényegesen erősíteni Budapest mindennapi közlekedésében, mert ez a XIX. században tervezett és jórészt akkor épített főváros már több autót nem tud befogadni – tette hozzá Katona Kálmán.
A főpolgármester-jelölt szerint négy év alatt hozzávetőleg 10 százalékkal kellene növelni a tömegközlekedésben részt vevők számát. Katona Kálmán hangoztatta: “Európa jelentős városaiban a metrót működtető részlegeket külön cégként leválasztották az adott városok tömegközlekedését üzemeltető vállalataitól, ezt Budapest esetében is meg lehetne valósítani”.
Kamarai segítség a továbbképzésre
Katona Kálmán kitért arra, hogy a kamarák tevékenységére nagy szükség van, már abból a szempontból is, hogy egy kamarai pontos és eléggé kiterjedt regisztráció alapján megfelelően nyilván lehet tartani egy-egy adott helyhatóság, így a főváros területén működő vállalkozásokat. “A minimumfeltétel az, hogy a budapesti vállalkozókat regisztrálják, ez igen hasznos az oktatás, a képzés, a tájékoztatás szempontjából is”. Katona Kálmán szerint a kamaráknak különösen a szakképzésben, illetve a már meglévő szakképzett munkaerő továbbképzésében lehet kiemelkedő szerepe.
Közigazgatási reform szükséges
A főpolgármester-jelölt az egész főváros tekintetében közigazgatási reformot sürgetett. Azt hangoztatta, hogy különösen a gazdasági tevékenységek, illetve szolgáltatások esetében egységes szabályozást kell bevezetni az egész fővárosban, mert ez hozzájárulhatna a turizmus, az idegenforgalom fejlesztéséhez.
Példaként hozta fel erre, hogy Budapesten teljesen eltérő például az egyes kerületek hozzáállása, a szabadtéri szórakozóhelyek, a kerthelyiségek, illetve a szabadtéren működő kávéházak megítéléséhez. Míg az egyik kerületben ezt jelentősen támogatják és ezzel segítik egy-egy kisebb szórakozó negyed kialakítását, “az utca túlsó oldalán”, egy másik kerületben, épp ellenkezőleg, tiltják azok elterjedését.
Aláhúzta: a vállalkozások munkájának segítésében, a főváros kereskedelmi tevékenységének kiterjesztése érdekében fővárosi szinten kedvezményekkel, különböző támogatásokkal kellene segíteni a környezetbarát technológiák elterjedését, a környezetszennyezés jelentős mérséklését.
Elektronikus jegyek, vállalkozói tőke
Kérdésre válaszolva arról is szólt, hogy ha Budapesten bevezetné az úgynevezett elektronikus tömegközlekedési jegyeket, akkor tételesen nyomon lehetne követni azt, hogy az utazóközönség az útszakaszokat milyen gyakorisággal veszi igénybe.
Egy másik kérdés kapcsán aláhúzta: jól szabályozott keretek között a mainál lényegesen nagyobb arányban kellene bevonni a vállalkozói tőkét a budapesti fejlesztésekbe, olyan beruházásokat is kellene indítani, amelyeket Budapest a környező megyével, Pest megyével együtt valósít meg, mivel Pest megye lakosságának jó része “kiköltözött lakos”, de élete nagy részét Budapesten tölti, munkáját a fővárosban végzi – húzta alá a főpolgármester-jelölt.
