Szegedet, Szombathelyet és három budapesti kerületet (II., VI., X.) rendre olyan politikus vezet, akinek párthovatartozása megegyezik a hivatalban lévő kormány színével. Horváth Csaba, a fővárosi II. kerület polgármestere úgy véli, hogy nem az aktuális kabinet pártállása határozza meg az eredményt. Azt is elismerte ugyan, hogy létezhet olyan választói logika, miszerint egy kormánypárti városvezető többet tud tenni a településért, de szerinte ez csak kismértékben befolyásolja a polgármester-választás eredményét.
Örök győztesek
Négy megyeszékhely élén 1990 óta ugyanazok a polgármesterek állnak: Békéscsabának (Pap János), Veszprémnek (Dióssy László) és Szekszárdnak (Kocsis Imre Antal) ma is SZDSZ-es vezetője van, míg Tatabánya polgármestere (Bencsik János) 1994 után szakított a liberálisokkal. Az összes települést tekintve sokkal nagyobb az „állandóság”: 3167 település elöljáróinak több mint a harmadát (1017) mindig újraválasztották.
Mégsem számít a pártállás?
Tatabányát 1990-től Bencsik János vezeti, a személyi állandóságot az sem törte meg, hogy kétszer SZDSZ-esként, majd kétszer függetlenként, de a Fidesz támogatásával szállt versenybe, az idén pedig már a legnagyobb ellenzéki párt jelöltje. A kalandos pártéletút elmondása szerint azért nem volt hatással megválasztására, mert a rendszerváltás óta stabilitás érezhető a városban, és ez nem a kormányon, hanem rajta múlt. Bencsik szerint az országos politika becslése szerint negyven százalékban befolyásolja a helyi eredményeket.
A fideszes György István, aki Kőbánya vezetéséért indul októberben, úgy látja, hogy a budapesti kerületek polgármesteri posztjának alakulását 85 százalékban a pártpreferencia határozza meg. György ennek ellenére úgy véli, hogy a hagyományosan baloldali kerület körzeteinek felében van esélyük a győzelemre. „Arra számítok, hogy a Gyurcsány-csomag hatására az emberek a zsebükbe nyúlva fognak szavazni” – mondta.
A vidék a Fideszé lesz
Az éppen hivatalban lévő kormány színe leginkább a megyei közgyűlések összetételében érvényesül: az 1994-es baloldali országgyűlési győzelem után az MSZP tizennyolc megyei közgyűlésben szerzett többséget, míg a jobboldal 1998-as sikerét követően tizenhét megyei testületben voltak létszámfölényben a fideszes képviselők. Ennek megfelelően alakult a négy évvel ezelőtti helyhatósági választás is, amikor tizenhat megyei közgyűlésben került többségbe az MSZP.
Ennek ellenére a Vision Consulting prognózisa szerint az idén nagyarányú Fidesz-előretörés, az ellenzék abszolút fölénye várható a megyei testületekben: a cég szerint a fővárosban és a megyei jogú városokban viszont marad a kormánypárti dominancia.
