Szűkszavú a konvergenciaprogram az önkormányzati támogatások kapcsán: egyelőre csak annyit tudni, hogy – főként a közoktatási reform okán – jövőre 7,8, 2008-ban pedig további 34 milliárd forintot faragna le a kormány. Ez utóbbi is alig több mint egy százaléka a GDP mintegy 13 százalékával, csaknem háromezermilliárd forinttal gazdálkodó szféra összes kiadásainak, így a kilátásba helyezett megszorítás elvileg nem tűnik elviselhetetlennek. Az önkormányzatok azonban 1994 óta csökkenő mértékben részesednek a bruttó hazai termékből: azóta négy százalékponttal kevesebb jut a településeknek. A kép a helyhatóságok összes bevételeinek alakulását tekintve sem sokkal kedvezőbb. Az 1991-es 397 milliárd forinttal szemben 2004-ben már 2761 milliárddal gazdálkodhattak ugyan, a növekedés az ötszáz százalékos infláció miatt reálértéken mindössze 17 százalék.
A településeket egyébként nemcsak a támogatások máris kilátásba helyezett csökkentése sújtja majd, hanem az energiaárak növekedése és az áfaemelés is. Ezek hatásait egyelőre senki nem számszerűsítette, de bizonyos, hogy összességében emiatt is tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget könyvelhetnek el a helyhatóságok.
A veszteségek leginkább a kistelepüléseket érinthetik hátrányosan, ahol alig rendelkeznek saját bevétellel, sokan arra számítanak, hogy a falvak jelentős része ellehetetlenülhet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
