A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakvéleménye szerint a nagykörúti felsővezeték-csere műszakilag elfogadható szintű tervekre épült, de azok teljes körű kivitelezését az időbeni határfeltételek nem tették lehetővé, mivel nem lehetett megoldani a hosszabb ideig tartó vágányzárat.
Emiatt a kereszttartó sodronyok felszerelésének és a felsővezeték-pozíció pontos beállításának határidejét októberig kitolták, de az ideiglenes forgalomba helyezést a végleges állapot látszata mellett engedélyezték.
A jelentés készítői felidézik: a nagykörúti felsővezeték-rendszer beruházásában a beruházó a BKV volt, a tervező a Főmterv Rt., a kivitelezés fővállalkozója a Siemens Rt., az alvállalkozó a TEN-T Kft., a műszaki ellenőr pedig a Metróber Kft.
Nem leszakadtak a vezetékek
A dokumentum azt állítja, hogy az csak „általános hiedelem, miszerint a felső vezeték rendszeresen leszakadt”, a készítők szerint azonban „a nagykörúti rendszerben a kérdéses időszakban sehol nem következett be a felső vezeték leszakadása”.
Mint írják, a szakemberek számára az új felsővezeték-rendszer üzembe helyezését követően nyilvánvalóvá vált, hogy a felső vezeték és az áramszedő kapcsolatában rendellenességek vannak, mint a vezeték-kígyózás és az áramszedőnek a megengedettnél nagyobb magasság-változása. Az ellenőrző számítások szerint a Combino villamosok számára szükséges, nagyobb áram odavezetésére alkalmas, nagyobb keresztmetszetű felső vezeték – amely merevebb is a réginél -, az áramszedőt a kritikus helyeken a korábbi állapotnál jobban megterheli.
„A Ganz csuklós villamosok áramszedő-töréseit nem az okozza, hogy ugyanazon a pályán Combino típusú szerelvények is közlekednek, hanem az, hogy a felső vezeték magassági vonalvezetése a Ganz villamosok áramszedőit túlterheli” – áll a szakvéleményben, amelynek a készítői hangsúlyozzák: az áramszedő megnövekedett terhelését nem a Combino villamos miatt kiépített felső vezeték megnövekedése okozza, hanem a nagyobb súlyú új felső vezeték nem kellően gondosan beszabályozott magassági vonalvezetése, azaz a gyakori, nem megengedhető mértékű magasságingadozások.
A műszaki átvétel csak protokolláris volt
A szakvélemény szerint a kivitelező alvállalkozó TEN-T Kft. a felső vezeték felszerelését elvégezte, de az előírt magasság-beállítást nem, ezt pedig nem tárta fel a műszaki ellenőrzést végző Metróber Kft. A kivitelező fővállalkozó Siemens Rt. pedig az alvállalkozó tevékenységének a tőle elvárható irányítását, támogatását, ellenőrzését nem végezte el.
„A műszaki ellenőrzés és a forgalomba helyezéskor a műszaki átvétel lényegében formális, protokolláris esemény volt, amely során a próbaüzemen túl csak szemrevételezéses ellenőrzés történt” – áll a szakvéleményben.
A kivitelező és az ellenőrző is hibázott
Az oszlop kidőléséről azt írják: az oszlopnak eredeti, jó műszaki állapotában biztonságosan el kellett volna bírnia a felsővezeték-rendszer háromszorosra növekedett súlya miatti terhelést. A kérdéses oszlop műszaki állapota azonban kimondottan rossz volt, kidőlésének elsődleges oka a korrodált műszaki állapota volt, ami a karbantartás hiányára vezethető vissza. Az oszlopok műszaki állapotáért pedig a tulajdonos a felelős.
A rendelkezésre álló dokumentációban nincs nyoma annak, hogy a Margit hídi oszlopok korrodált, nem megfelelő állapotára valaha is utalás lett volna. Az oszlopok teherpróbáját az alvállalkozó végezte, és minden oszlop megfelelő minősítést kapott – olvasható a szakvéleményben.
Csak szemrevéttel ellenőriztek
A résztvevők tevékenységét összegezve azt írják: az alvállalkozó és a műszaki ellenőr a felsővezeték-rendszer elkészülte után szemrevételezéssel ellenőrizte a műszaki állapotot.
„A beruházó tudatában kellett legyen annak, hogy a felsővezeték-rendszeren a munkálatok nem fejeződtek be, és a kereszttartó sodronyok cseréje még nem történt meg. Ez az ismert tény nincs összhangban azzal a kivitelezői nyilatkozattal, hogy a munkálatokat első osztályú minőségben befejezték” – írják, hozzátéve: „a beruházó közvetlen felelőssége a kivitelező és a műszaki ellenőr kiválasztásában lényegében nem bizonyítható”.
Megjegyzik: a munkavégzések koordinálásban érdemi összeütközések, és emiatti zavarok nem voltak.
A fő- és alvállalkozó munkájáról az írják: az alvállalkozónak „az elvégzett munkáról kiadott kivitelezői nyilatkozata tartalmilag nincs összhangban a ténylegesen tapasztalható, és méréssel, vizsgálattal igazolható műszaki állapottal”, és ez a megállapítás a felső vezeték mellett vonatkozik az oszlopok próbaterheléseire is.
„A rendelkezésre álló dokumentációban nincs nyoma annak, hogy a munkavégzések során a műszaki ellenőrzés a szemrevételezésen túlmenően bárminemű ellenőrző vizsgálatot, mérést végzett volna” – fogalmaznak a szakvélemény kászítői.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
