A jogszabály eddig csak házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők számára tette lehetővé, hogy részt vegyenek úgynevezett asszisztált reprodukciós eljárásban, amikor a fogantatást mesterséges úton segítik.
Az egészségügyi törvény július elsejei változásával, és a témakört részletesen szabályozó, a napokban megjelenő miniszteri rendelettel azonban mostantól egyedülálló nők is beszállhatnak a programba, igaz, továbbra is szigorú feltételekkel: csak akkor, ha a nő kora vagy egészségi állapota ezt indokolttá teszi.
Diszkriminatív életkori szabályozás?
Az új jogszabály az életkorral kapcsolatban részletekbe nem megy bele, azt írja: akkor végezhető el az eljárás, ha „a kérelmező a reprodukciós kor felső határához közelít”. Ezt viszont nem könnyű meghatározni. „Egyénenként teljesen változó, hogy egy nőről mikor mondhatjuk ki, már kezd kifutni az időből” – magyarázza a figyelőnek Csepegő György, a Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosa. (Átlagos esetben, ha más probléma nincs, a 40–42 éves életkor ez.) A rendelet a dilemmát úgy oldja fel, hogy két, egymástól független szakértői véleményt tesz kötelezővé a nő számára, ha egyedül akar gyermeket vállalni, és nem meddő. Ráadásul neki kell állnia a beavatkozás költségeit. (Házaspároknak vagy élettársaknak jelenleg a tb fizeti az inszeminációs eljárást.)
Az új szabályozásért lobbizó, s a törvénymódosítás előkészítésében is részt vevő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) képviselője, Csernus Eszter szerint a rendelet ezen része diszkriminatív. „Nem elég, hogy az egyedülálló nőt arra kényszeríti, hogy minél tovább várjon a reprodukciós eljárással, ezzel kockáztatva annak sikerét, de ezt még a nő kontójára is teszi. Pedig meglehet, hogy egy idejében elkezdett kezeléssel akár egy próbálkozás is elég, míg ha a nő idősebb, lehet, hogy csak sokadjára jön össze a baba” – hívja fel a figyelmet a hátrányos megkülönböztetésre Csernus.
Kívánatos a meddőség?
Olcsóbban megússza és könnyebb a dolga annak az egyedülálló nőnek, akinek papírja van arról, hogy természetes úton nem lehet gyermeke. Az ő esetében a rendelet nem köt ki korhatárt, ami alatt nem vehet részt a programban, sőt, még a beavatkozásokat is támogatja. „Így viszont azok a nők, akik nem szeretnék kockáztatni, hogy kifussanak az időből, inkább azt akarják majd elérni, hogy meddőnek találják őket, mert akkor azonnal elkezdhetik a kezelést” – figyelmeztet az anomáliára Csernus Eszter.
Apa is kell
Huszár András, az egészségügyi tárca főosztályvezetője szerint a hagyományos családmodellt is szem előtt kellett tartaniuk a törvénymódosításnál, ezért került bele az új rendeletbe az életkorral kapcsolatos kikötés. „Nem támogathatjuk törvényileg, hogy fiatal nők sora vállaljon egyedül gyermeket, mert a gyermek érdekeit is figyelnünk kell, neki pedig az esetek döntő többségében az a jó, ha teljes családban nő fel” – mondta a lapnak a főosztályvezető.
A Meddőségi Centrumhoz fordulók többsége belátja, hogy a gyermeknek az a jobb, ha teljes családban nő fel, ezért kevesen próbálják meg kijátszani a szabályokat – tájékoztatták a szabályozást elfogadó többség viselkedéséről a Figyelőt a Meddőségi Centrumban.
(A Figyelő legfrissebb számában megjelenő írásból kiderül az is, hogy az új törvény a donorkérdést sem szabályozza világosan: tisztázatlan, hogy az egyedül élő nő választhatja-e apának valamely nem vér szerinti rokonát.)
