Az önkormányzati választási rendszer településspecifikus, azaz a 10 ezer főnél alacsonyabb lakosságszámú településeknél más szabályok érvényesülnek, mint az efölöttieknél. Ez azért fontos, mert jelentős különbségek figyelhetőek meg a két településtípus között választási szempontból. Az egyik legfontosabb talán, hogy a 10 ezer alattiak esetében (ez egyébként az összes település fele) jórészt nem pártok küldöttei, hanem független jelöltek méretik meg magukat. A 20 százalékot alkotó nagyobb települések esetében már megjelennek a pártok, ám a választásokat igazán csak a megyeszékhelyeken és a fővárosban tartják kezükben.
A kislistás választási rendszer
A 10 ezer fő alatti településeken 1994 óta egyfordulós rendszerben választják meg az önkormányzati testületek tagjait. A többmandátumos szisztéma a lakosságszámhoz van igazítva: a mandátumokat a jelöltek az erősorrend szerint kapják meg addig, amíg van kiosztható mandátum (legfeljebb 21). Ez egy többszavazatos rendszer, azaz a polgárok legfeljebb annyi voksot adhatnak le, ahány kiosztható képviselői hely van.
Fontos kitétel, hogy a jelöltséghez a lakosság egy százalékának ajánlása szükséges.
A 10 ezer lakos feletti települések
A 10 ezernél több lakossal rendelkező településeken egy úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő rendszer működik. Ennek lényege, hogy – az országgyűlési választások mindtájára – egyéni választókerületi jelöltekre és listákra is szavazunk. Az egyéni választókerületekben fejenként egy szavazatot lehet leadni, és a legtöbb voksot kapott jelölt győz, hiszen a választás egyfordulós. Ezeken a településeken nemcsak pártok, hanem nem ritkán társadalmi szervezetek is listát állítanak. Az ezekre felcsúszó töredékszavazatokból pedig újabb mandátumokat tudnak szerezni.
A fővárosi képviselőtestület megválasztása
Budapesten egyfordulós, egyszavazatos, arányos választási rendszerrel töltik fel a képviselőtestületi helyeket. Fontos, hogy a bejutáshoz a jelölő szervezetnek (általában politikai pártnak) négyszázalékos küszöböt kell átugornia az összesen 66 mandátum valamelyikének megszerzéséhez.
Budapesten az egyes kerületek is önálló képviselőtestülettel rendelkeznek. A rendszerváltást követően ugyanis kétszintű önkormányzatot hoztak létre a demokratikus erők, a hatásköröket elosztották a főváros és az egyes kerületek között, a 16 év tapasztalatai alapján felemás sikerrel. Az egyes kerületi testületekre egyébként a 10 ezer főnél nagyobb településekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a választáskor. Azaz mindenki egy szavazatot ad le, egyrészt egyéni választókerületekben (itt a lakosság három százalékának ajánlását kell előbb begyűjteni), az a jelölőszervezet pedig, amely az egyéni kerületek negyedében tudott jelöltet indítani, listát is állíthat.
A megyei közgyűlés
A rendszerváltást követően a települési önkormányzatok egy szintre kerültek a megyeivel, sőt, nem ritkán mint megyei jogú városok önállósodtak (szemben a rendszerváltás előtti hierarchikus állapottal). Ezzel a decentralizáció révén a települések a saját lábukra állhattak, így a megyei közgyűlés hatásköre jelentősen lecsökkent, a megyei kórházak, könyvtárak, múzeumok felügyelete maradt. Ráadásul a gyér finanszírozás miatt a problémákat igazán csak adminisztrálni tudja, megoldani nem.
A megyei közgyűlést egyfordulós, arányos választási rendszerrel választják, egy olyan (úgynevezett Saint Ligue) szorzó alapján, amely a kis pártoknak kedvez. A megyét két választókerületre osztják a települések lakosságszáma szerint: a határ itt is a 10 ezer fő. A kettő azonban csak a jelölési rendszerben tér el.
A polgármesterek
A települési valamint a 23 kerületi polgármestert és a főpolgármestert is a választók – 1994 óta – közvetlenül választják meg. A szavazás egyfordulós, a legtöbb szavazatot szerző jelölt győz, függetlenül attól, megszerezte-e az abszolút többséget (azaz az 50 százalék plusz egy szavazatot). A polgármestereknél is van ajánlási kvóta: csak annak a jelöltnek a neve kerül fel a szavazólapra, aki a lakosság három százalékának ajánlását begyűjtötte. A kvóta egyedül a főpolgármesternél enyhül: itt a voksolók fél százalékának támogatása is elég.
