Idén májusban, tehát közvetlenül a választások után, a szavazásra jogosultak körében az MSZP támogatóinak aránya 35 százalék volt, ez júniusra 27 százalékra, júliusra pedig 21 százalékra esett vissza – derült ki a Magyar Gallup Intézet legfrissebb pártpreferencia-felméréséből.
A Fideszre stabilan a teljes lakosság 35-38 százaléka szavazott volna „egy most vasárnap tartandó választáson” ugyanebben az időszakban. A Fideszre szavazók arányának ingadozása a minta mérési hibájának határain belül van, az MSZP támogatottságának ilyen mértékű csökkenése azonban jelentős változást jelez.
Az MSZP-től elpártolók elsősorban a bizonytalanok és nem-szavazók számát gyarapították az elmúlt hónapokban. Májusban még tíz felnőttből kettő (22 százalék), júniusban három (27 százalék), júliusban pedig már négy (38 százalék) válaszolt úgy erre a kérdésre, hogy vagy nem mennének el szavazni, vagy nem tudják, hogy kire szavaznának.
Nem másokhoz vándoroltak
A MSZP veszteségéből azonban ebben a periódusban igazából még egyik párt sem profitált. Az elmúlt hónapok eseményei és hírei a szocialistáktól elpártolókat a „bizonytalan” politikai attitűdűek táborába sodorta. A következő ábra azt mutatja, hogy az elmúlt hónap során az egyes demográfiai csoportokban hány százalékponttal nőtt, illetve csökkent a bizonytalan („nem tudja”, „nem mondja meg”, „nem szavazna”) csoport nagysága.
A kis pártok szavazóinak köre stabil maradt a választások óta eltelt időszakban. Az MSZP-szavazóbázis nagysága és szavazóbázisának változása teljes népességen belül
demográfiai csoportonként.
A vidéki nagyvárosokban vesztett sokat az MSZP
Az MSZP támogatóinak csökkenése más – más mértékű a társadalom egyes csoportjaiban. A legnagyobb arányú a szocialisták vesztesége a vidéki nagyvárosokban, a 70 éven felettiek, a diplomások és a közepes jövedelmű családok körében van. A legmagasabb jövedelműek változatlanul nagymértékben állnak ki a párt mögé – körükben nem változott jelentősen az MSZP-re szavazók aránya.
Romló gazdasági várakozások
A lakosság kétharmada családja anyagi helyzetének romlására számít a következő évben, és négy éves távlatban is csak minden ötödik magyar számít javulásra. Májusban még minden negyedik felnőtt gondolta úgy, hogy az ország meglehetősen jó gazdasági helyzetben van, júliusban már csak minden tizedik magyar vélekedett így. Ugyancsak májusban a lakosság kétharmada (66 százalék) vélte úgy hogy a magyar gazdaság nagyon rossz, vagy meglehetősen rossz állapotban van, júniusra már az ország felnőtt lakosságának háromegyede (77 százalék), míg júliusban 84 százalék vélekedett így. Különösen megnőtt azoknak az aránya, aki szerint a helyzet „nagyon rossz” (18 százalékról 34 százalékra).
