Az ellenzék nem lóghat
A hétfőn zárószavazásra kiírt törvények mindegyike nagy horderejű, az ellenzéki pártoknak azonban nem csak ezért fontos, hogy fegyelmezetten megjelenjenek a voksoláson. A szavazásra bocsátott kétharmados törvények ugyanis a jelen lévő képviselők minősített többségével fogadhatók el, a parlamenti matematika szerint pedig ezt egy jelentősebb hiányzással és az MDF átszavazásával a kormány meg is szerezheti. Ha ugyanis a 190 szocialista, 20 liberális és 11 MDF-es képviselő megjelenik, a 164 Fideszes és kereszténydemokrata honatya közül viszont 54-en távol maradnak, a kormány keresztülviheti a javaslatot.
Kevesebb képviselő és választási lista
A négy, kétharmados többséget igénylő javaslat talán legfontosabbika az országgyűlési képviselők választásáról szóló, amely a jelenlegi 386 főről 298-re csökkentené a parlamenti létszámot. Ha a javaslatot megszavazzák, 2010-től már kevesebb helyért harcolnak politikusaink, ráadásul más rendszerben. Az egyéni választókerület megmaradna, annak eddigi szabályaival, azaz a kis pártok által kifogásolt 750 ajánlószelvény összegyűjtése továbbra is kötelező lenne a jelöltállításhoz. Az a párt, amely 35 egyéni választókerületben tudja képviseltetni magát, a javaslat szerint országos listát állíthat, amelyre a választók szintén szavazhatnak. A területi listák viszont megszűnnének. Megmaradna ugyanakkor – a kis pártok számára szintén próbatételt jelentően – az ötszázalékos küszöb.
Régiók és társulások
A kormány nem adta fel a közigazgatási reformot: bár egy kétharmados törvényt már elbukott, amelyben a megyerendszert a régiókkal váltotta volna fel, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosításával ismét megkísérli a területi önkormányzatok megerősítését és regionális szintre emelését. Az indoklás szerint erre a versenyképes és hatékony szervezés miatt van szükség, mindez ugyanis csak decentralizációval képzelhető el. Ezt erősíti a módosítás másik eleme is: a körjegyzőségek kialakítása. Ha elfogadják a módosítást, az ezer fő alatti településeken kötelező lesz körjegyzőségek kialakítása, illetve azt is kiköti a javaslat, hogy 500 fő alatti településen nem lehet önálló polgármesteri hivatalt létrehozni.
Szigorodhat az EP-képviselők összeférhetetlensége
Szintén kétharmadot igényel az a javaslat, amely az összeférhetetlenségi szabályokat szigorítaná. Eszerint az országgyűlési képviselők és a velük egy háztartásban élők nem részesülhetnek tiszteletdíjban vagy egyéb juttatásban közalapítványban végzett tevékenységükért, költségvetési szerv felügyeletéért, illetve az állam vagy valamely önkormányzat által alapított közhasznú társaság vagy nonprofit gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként. Fontos módosítás, hogy az Európai Parlament képviselői szakmai, üzleti vagy egyéb, a megbízatásukkal össze nem függő ügyben nem hivatkozhatnak az európai parlamenti minőségükre.
Szűkülne a mentelmi jog
A törvénymódosítás értelmében a legfőbb ügyészt és az ügyészeket, az Állami Számvevőszék elnökét, valamint valamennyi alkotmánybírát az országgyűlési képviselőkre alkalmazandó mentelmi jog illeti meg, és ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, tehát a mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés kétharmada dönt. A mentelmi jog azt jelenti, hogy az érintetteket bíróság vagy más hatóság nem vonhatja felelősségre leadott szavazata vagy megbízatásával kapcsolatosan általa közölt tény vagy véleménye miatt. Mindez nem vonatkozik államtitoksértésre, rágalmazásra illetve a képviselők polgári jogi felelősségére. A képviselőt csak tettenérés esetén lehet azonnal letartóztatni, ezen kívül az Országgyűlésnek kell megszavaznia, hogy eljárást folytathatnak-e ellene. A mentelmi jog azonban ezentúl nem lenne akadálya az – különösen közlekedési hatósági és rendészeti – eljárásoknak, amelyekben a képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll fenn. Így ha hatályba lép a rendelkezés, a képviselőknek is meg kell fújniuk a szondát.
Közoktatás: előtérben az angol
A közoktatásról szóló törvény módosítása értelmében megemelkedik a tanárok kötelező óraszáma: 2007 szeptemberétől a gyógypedagógusok és a fogyatékos tanulók általános iskolájában tanítóké 19-ről 21-re emelkedik, a nem szaktanítást végző általános iskolában tanító tanároknak 21-ről 22-re, általános iskolai szaktanárnak, illetve a középiskolákban 20-ról 22-re nő a heti óraszám. A diákoknak lehetőséget kell majd kapniuk az angol nyelv elsajátítására, valamint kötelező lesz az anyanyelvi és matematikai alapkészségek fejlődését vizsgálni az egyes évfolyamokban. 2007 szeptemberétől Partneriskola-programot indítanak, azaz a kistelepüléseken mindenütt megtartják az iskolákat, de az irányítási feladatokat összevonják az egyes települések között.
Felsőoktatás: jön a tandíj
A hallgatók számára a legnagyobb változást a fejlesztési részhozzájárulás, vagyis a tandíj bevezetése jelenti. 2007 szeptemberétől az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell a diákoknak évente fizetniük. Mentességet a legjobban teljesítő 15 százalék kaphat, és a költségtérítéses valamint az államilag finanszírozott képzések között átjárhatóságot teremt. A felsőoktatási törvény módosítása ezen kívül a felsőoktatási intézményekhez rendeli az állami vagyonnal kapcsolatos döntési jogkört, amellyel a gazdasági tanácsokat ruházza fel.
Kevésbé védett közszférában dolgozók
A közszférában dolgozók jogviszonyáról szóló törvények módosításával a köztisztviselők ezentúl nem egy összegben kapják meg a felmondási időre járó 6 havi munkabérüket, hanem minden hónap végén. Továbbá a munkáltatók nem lesznek kötelesek ezentúl más munkakört felajánlani a köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak, ha a munkakörük megszűnik. Bővül a leépítéssel kapcsolatos döntéseket elrendelő szervek köre is, így köztisztviselők esetében a közigazgatási szerv vezetője, illetve közalkalmazottak esetében a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője is dönthet az elbocsátásról. Ezen kívül a törvény kötelezően előírja, hogy a köztisztviselőt soron kívül minősítsék, amennyiben a munkáltató által meghatározott teljesítménykövetelményeknek nem felel meg.
