Mi a művi meddővé tétel?
A művi meddővé tétel nők esetében a két petevezeték elzárását jelenti, a kockázatoktól sem mentes műtétet visszafordítani alapvetően nem lehet. A férfiaknál a két ondóvezetéket vágják át és kötik el. Ez a beavatkozás elvileg visszafordítható, ám a tapasztalatok szerint csökken a nemzőképesség. A műtét önköltséges: az érintettnek több mint 40 ezer forintot kell befizetnie az egészségbiztosító kasszájába. 2004 októbere és 2005 szeptember között két férfi és 631 nő kérte a művi meddővé tételt nem egészségügyi okokból az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint.
Molnár Lajos egészségügyi miniszter szerint a keretek közmegegyezéssel történő meghatározása lesz a következőkben a legfontosabb feladat a művi meddővé tétel kérdésében, tekintve hogy „objektív kritériumokhoz kötni egy szabad döntést nemigen lehet”. Véleménye szerint elegendő időt kell tehát hagyni arra, hogy az illető más alternatívákat is kénytelen legyen figyelembe venni – hangoztatta a miniszter a művi meddővé tétellel kapcsolatos törvényjavaslat apropóján a civilszervezetek bevonásával csütörtökön megrendezett konferencián.
Vitatható a korhatár?
A kerekasztal beszélgetésre azért került sor, mert a művi meddővé tétel kérdésében egy Alkotmánybírósági határozat következtében joghiányos helyzet állt elő, amely ellen számos társadalmi szervezet felemelte a hangját. A taláros testület döntése értelmében ugyanis a korábbi jogszabályi rendelkezés megsemmisítése miatt, ám új szabályozás hiányában július 1-jétől elvileg minden 18. életévét betöltött magyar állampolgár korlátozás nélkül kérhetné művi meddővé tételét (igaz, augusztusig nem végzik el a beavatkozást). A kormány javaslata szerint valószínűleg 26 évnél húzná meg a határt, ezalatt tehát nem lehetne elvégeztetni a beavatkozást.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábban hangsúlyozta, hogy a meddővé tétel 35 éves korhatárát nem ötletszerűen, hanem a klinikai tapasztalatok alapján állapították meg. Az orvosok attól tartanak, hogy a családi és iskolai nevelés hiányosságai, a bulvármédia által sugallt modellek romboló hatása végett a 18 éves korosztály nem képes felelősségteljes döntésre, ami egy életre szóló biológiai csonkítás esetében különösen veszélyes.
Az Életvédő Fórum nevű civil szervezet érvelése szerint „az emberi termékenység nem pusztán személyes, hanem közösségi, társadalmi érték is, emiatt sem csorbítható”. A reproduktív autonómia elve – a nő joga dönteni az utódok számáról, születésük idejéről, a fogamzásgátlás eszközéről – az, ami a jelen ügyben kiindulópont lehet, a probléma azonban az, hogy a művi meddővé tétel nem pusztán egyfajta fogamzásgátlás, mert itt egy funkció visszafordíthatatlan megszüntetéséről van szó – ismertette a konferencián Kovács József bioetikus.
Korlátozott korlátozás
Az Alkotmánybíróság 2005. novemberi határozatában alkotmányellenesnek minősítette és 2006. június 30-i hatállyal megsemmisítette az egészségügyről szóló törvény egy bekezdését. Az AB indoklása szerint ugyanis népességpolitikai megfontolások alapján alaptörvénybe ütköző az emberi méltósághoz való jog és az abból levezethető önrendelkezési jog aránytalan korlátozása. Az állam nem vállalhatja át az emberektől a fogamzásgátló módszerek közötti választás, az előnyök és a hátrányok mérlegelésének felelősségét, továbbá nem írhatja elő az ideálisnak tartott gyermekszámot – áll a határozatban.
A testület szerint a népesedéspolitikai szempontoknak a közteher-viselési és szociálpolitikai szabályozásban kell elsősorban szerepet kapniuk. Az AB döntésével így megszűnt az a szabályozás, amely a családtervezési célú művi meddővé tételt 35 éves életkorhoz, vagy három vér szerinti gyermek meglétéhez kötötte. Az Alkotmánybíróság mindazonáltal határozatában hangsúlyozza, hogy a döntésképesség biztosítása és az ifjúság védelme szükségessé teheti speciális korlátozó rendelkezések megfogalmazását. A szinte eldönthetetlen kérdés tehát az: milyen mértékben és mikortól rendelkezhet az ember szabadon saját teste, saját élete fölött. Az AB egyes tagjainak különvéleménye szerint „a nem egészségügyi okból való meddővé tétel az emberi méltóság csorbulásával járó fogyatékosságot okoz, így erre az önrendelkezési jog nem terjed ki”.
Az MSZP több időt hagyna
A pártok egyelőre közel sem egységesek a kérdésben. Igaz, egy új törvény elfogadásához a képviselők felének szavazata is elegendő lenne, a probléma súlya miatt tanácsos a közmegegyezés.
Az MSZP álláspontja szerint az új szabályozásban az ifjúság védelme érdekében a családtervezési célú művi meddővé tétel elvégzésének a kérelmező 18. életévénél magasabb életkorához kötése indokolt. Úgy vélik, a legfiatalabb életkor meghatározásához széles körű társadalmi, szakmai egyeztetésre van szükség. A párt emellett felvilágosítást, illetőleg a jelenlegi három hónapnál hosszabb várakozási idő biztosítását szorgalmazza a meggondolatlan döntések elkerülése végett.
Az ellenzék csak legvégső esetben engedné
Sokkal szigorúbban kezelnék a kérdést a kereszténydemokraták, akik egy június végén benyújtott törvénymódosítási javaslat szerint kizárólag egészségügyi indokból engedélyeznék a beavatkozást. Gyakorlatilag ezt az álláspontot képviseli a Fidesz és az MDF is. A Fidesz szerint a családtervezési célú művi meddővé tétel 18 éves kortól való engedélyezése ellentmondást foglal magában, hiszen ez éppenséggel lehetetlenné teszi a családtervezést. Az MDF a helyzet abszurditására tekintettel – „miközben nagy szociális ellátórendszereinket nem tudjuk működtetni, arra készülünk, hogy egészséges fiataljainkat megcsonkítani engedjük” – a törvényhozó figyelmébe ajánlja akár az alkotmánymódosítást is, hangsúlyozva, hogy a nemzet jövője és az élet védelme az alapvető szempont.
Az SZDSZ korhatárt sem szabna
Az SZDSZ, noha még nem alakította ki végleges álláspontját, egyelőre azon a véleményen van, hogy az új jogi szabályozásban nem szükséges a korhatár szerepeltetése, hiszen „az érettség nem feltétlenül kor kérdése” a liberálisok szerint. A párt az olyan garanciák megfogalmazásában látja a megoldást, mint a megfelelő tájékoztatás és – az MSZP gondolatát követve – elegendő idő biztosítása a megfontoláshoz, valamint az érintett kényszermentességéről való meggyőződés. Molnár Lajos SZDSZ-es egészségügyi miniszter ugyanakkor a múlt hónap végén egy interpellációra adott válaszában azt állította, a tárca készülő törvényjavaslata 26 éves korhoz kötné a beavatkozást.
