A parlament hétfőn 197 igen, 16 nem szavazattal és 137 tartózkodással elfogadta a földgázellátásról szóló törvény módosítását. A törvény módosításának célja a gázártámogatási rendszer igazságosabbá tétele, a támogatás kiterjesztése. A másik változtatás a gázipari társaságok 2007. július 1-ig történő átalakulásával függ össze. A módosítás ennek az átalakulásnak a költségeitől – illetékfizetés, áfa – mentesítené az érintett társaságokat. A földgázellátásról szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a távhőfogyasztók is közvetlen támogatásban részesülhessenek.
Többletforrások az APEH-nak
Az országgyűlés 196 igen szavazattal, 153 nem szavazat ellenében szintén elfogadta a 2006. évi költségvetésre vonatkozó törvény módosítását. A módosítás – egyebek mellett – megteremti a lehetőségét annak, hogy a bevételbeszedő szervek – APEH, VPOP -, valamint a munkaügyi felügyelőségek többletteljesítmény esetén többletforrást kaphassanak. E módosítással a kormány a Nyugdíjbiztosítási Alap méltányossági alapú nyugdíjemelésre előirányzott keretösszegét is megemelheti. A módosítás elfogadása lehetővé teszi a kárpótlás folytatását úgy, hogy az idén április és augusztus között benyújtott igények fedezete biztosított lesz.
Változik a közalapítványok működése
A Ház 199 igen szavazattal, 153 nem szavazat ellenében elfogadta az államháztartásról szóló és az egyes kapcsolódó törvények módosítását célzó előterjesztés kétharmados többséget nem igénylő részeit. Az államháztartásról szóló törvény módosításával változik a közalapítványok létrehozásának és működésének rendje. A kapcsolódó törvények része a felsőoktatási törvény, amely lehetőséget biztosít az állami felsőoktatási intézmények számára, hogy gazdálkodó szervezetet alapítsanak, illetve részesedést szerezzenek ilyen szervezetben. A képviselők megszavazták azt is, hogy az Országgyűlés elnöke kérje a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését.
Csökkenhet a polgármesterek fizetése
198 igen, 153 nem, és egy tartózkodó szavazat mellett nem szavazták meg az államháztartásról szóló és az egyes kapcsolódó törvények minősített többséget igénylő rendelkezését, amely az önkormányzati törvényt módosította volna. Az Országgyűlés 324 igen szavazattal, 25 nem szavazat ellenében és öt tartózkodás mellett elfogadta a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosítását. A törvény lehetővé teszi az önkormányzati képviselők alapdíjának csökkentését, illetve a képviselőtestület a kötelezettségét megszegő képviselő tiszteletdíját maximum 12 hónapig csökkentheti, a természetbeni juttatásokat megvonhatja. A képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény úgy módosult, hogy a képviselők hozzátartozói a képviselő halála esetén hat havi juttatást kaphatnak.
Közoktatási törvény
Hiller István oktatási és kulturális miniszter a korábbi vitában elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy ez a törvényjavaslat az idegen nyelvek elsajátításának szélesítéséről is szól, mivel nem tartható tovább, hogy a lakosság csupán 25 százaléka tud valamilyen idegen nyelven beszélni. A törvényjavaslat 2010-től kötelezővé teszi az angol nyelv tanítását minden középfokú oktatási intézményben, valamint szabályozza a nyolc osztályosnál kisebb általános iskolák és más alsó oktatási intézmények kérdését úgy, hogy ezek az intézmények továbbra is működhetnek szakintézményekként, de igazgatói és gazdasági irányítás nem folytatható bennük. Hiller István hozzáfűzte, hogy a beérkezett módosító javaslatok közül 15-öt támogat az előterjesztő kormány, amelyek között vannak ellenzéki indítványok is.
A támogatott javaslatokat 343 igen szavazattal, két nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül fogadta el az Országgyűlés. A más módosító indítványok közül csak kevés kapott többséget a határozathozatal során, így Tatai-Tóth András (MSZP) az oktatási bizottság által támogatott, de más testületek által elutasított indítványai.
Felsőoktatási törvény
Hiller István a szavazás előtt elmondta, hogy a törvényjavaslat alapvetően két témát dolgoz fel: a gazdálkodó egyetem intézményét, amely nem vesz el jogokat a felsőoktatási intézmények szenátusaitól, továbbra is övék lesz a fő döntési szerepkör, de kialakítja a gazdasági tanácsok működését. A miniszter hozzáfűzte, hogy a kincstári vagyon értékesítéséhez szükséges lesz a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóság hozzájárulása, de elmondása szerint ez sem von el jogokat a szenátusoktól. A kormány által támogatott indítványok többséget kaptak, de az ellenzék által benyújtott javaslatokat elutasította a többség. Az elnöklő Áder János közlése szerint a törvényjavaslatok zárószavazása a következő ülésen várható.
Pontosabb vagyonnyilatkozat
Megszavazott az Országgyűlés két, ellenzéki képviselők által benyújtott törvénymódosítást hétfőn, a javaslatok a vagyonnyilatkozatot tevők és a feltüntetendő adatok körét szélesítik ki. A módosítás szerint az országgyűlési képviselőknek ezentúl több adatról kell számot adniuk a vagyonnyilatkozatban annak érdekében, hogy ellenőrizhető legyen valós jövedelmi és vagyoni helyzetük, illetve láthatóvá váljon, milyen anyagi juttatásokban részesültek közhatalmi pozíciójuk révén.
A másik ellenzéki javaslatot, amely az államháztartásról és a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényt módosítja 312 igen, 19 nem szavazatot kapott 10 tartózkodás mellett. Az új szabályozás kiszélesíti a nyilatkozattételre kötelezettek körét, ugyanis nemcsak a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni, hanem minden állami tulajdoni részesedéssel működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, akit jogszabály, illetve társasági szerződés alapján az állami tulajdonosi rész alapján választottak meg. A módosítás azt is szabályozza, hogy a szóban forgó személyek nem kétévente, hanem évente tesznek vagyonnyilatkozatot.
A határozathozatalok lezárultával az elnöklő Áder János az ülést bezárta, és az Országgyűlés következő ülését június 24-ére összehívta.
