A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. legújabb tanulmánya felhívja a figyelmet, hogy a közterületek rendfenntartásáért felelős szervek megítéléséhez szervesen kapcsolódik a bűnözés észlelt szintje, valamint a közbiztonsági helyzet értékelése is. Ezért a közbiztonság változásának és a bűnözési helyzet alakulásának pozitív megítélése hatással van a rendőrség munkájának változásával is. A fővárosiak többsége úgy érzi, hogy jobban dolgoznak a rendőrök, javult a rendőrség munkája az elmúlt öt év során, és mindössze a válaszadók kis hányada észlelt romlást e tekintetben.
A közterület-felügyelőket nem szeretik
A kutatás közterület-felügyeletet érintő részének tanúsága szerint a budapestiek tizede a parkolóőröket is a közterület-felügyelők közé sorolja. A közterület-felügyelők feladatai között gyakran említették még a köztisztaság védelmét, az engedély nélküli utcai árusok, valamint az engedély nélküli reklámeszközök használata elleni fellépést, és nem utolsósorban az utcák, terek, parkok állapotának védelmét.
A közterület-felügyelők feladatellátási hatékonyságának megítélése nem különösebben pozitív a budapestiek körében. Mindössze három feladat elvégzését minősítették közepesnél jobbnak: a gépjármű-parkolási szabályok betartásának ellenőrzését, a közterület-foglalás ellenőrzését, valamint az engedély nélküli utcai árusok elleni fellépést.
Polgárőrség: nem észlelik a jelenlétét
Bár minden budapesti kerületben működik polgárőrség, a válaszadók fele egyáltalán nem észleli jelenlétüket. A polgárőrség főbb feladatairól azonban számos információval rendelkeznek a budapestiek. Legtöbben a közbiztonság és közrend védelmét, a járőrözést, illetve a bűncselekmények csökkentését, a bűnmegelőzést említették. Jogállásukról a többség nem rendelkezik pontos információkkal: mindössze a budapestiek 15 százaléka tudta azt, hogy a polgárőrök semmivel sem rendelkeznek több joggal, mint az átlagemberek.
A budapestiek a rendfenntartó szervezetek közül a leginkább a rendőrségben bíznak, és nem meglepő módon a rendőrségi jelenlétnek érzik leginkább szükségét: szinte teljes körű egyetértés tapasztalható e tekintetben. A polgárőrséggel szemben is igen pozitív hozzáállást tapasztalhatunk: a megkérdezettek mintegy háromnegyede szükségesnek érzi ilyen típusú szervezet működését, s a közterület-felügyelet esetében is hasonló értékekkel találkozhatunk.
E szervezetek működésével való elégedettség tekintetében már nem ilyen pozitív a budapestiek véleménye: ötfokú skálán a rendőrség munkáját 3,8, a polgárőrségét 3,5 a közterület-felügyelet munkáját pedig alig közepesre értékelték a válaszadók.
Összességében elmondható, hogy a fővárosiak többsége nagyjából tisztában van az egyes rendfenntartó szervezetekhez tartozók – elsősorban a rendőrök – jogaival, kötelességeivel.
Nincs kellő információ
A rendőrség feladatainak, jogkörének ismertsége viszonylag magas körű a lakosság körében, de a közterület-felügyelők és a polgárőrök hatásköre, szerepe terén még jelentős információhiány tapasztalható. A közterület-felügyelők esetében fontos lehet hangsúlyozni a lakosság érdekeit szolgáló célokat, a budapestiek jelenleg leginkább a „büntető” funkciót (tilosban parkolók, engedély nélküli árusítók büntetése) érzékelik a közterület-felügyelők munkájából.
A közterület-felügyelőkkel szemben erőteljes lakossági elvárás a közterületek védelme, ezt a válaszadók harmada említette. Ugyanakkor a közterület-felügyelők közterület-védelmi tevékenységével a válaszadók nem teljesen elégedettek. A parkok, zöld területek, utcák, terek, köztéri berendezések, köztisztaság védelme, az építési területek tisztaságának ellenőrzése kapcsán az elégedettség szintje rendre közepes alatt maradt, a fővárosiak ezen a területen előrelépést várnak. A közterület-felügyelők lakossági megítélését erőteljesen javítaná, ha ebben a kérdésben (pl. köztisztaság ellen vétők, közterületi tárgyakat rongálók, falfirkálók bírságolása, a rongálások helyreállításának kezdeményezése) intenzívebb, a lakosság számára is jól érzékelhető aktivitást fejtenének ki. A köztisztaság, a közterületi rend nagyon érzékeny pontja a budapesti lakosságnak, bármely intézkedés, mely előrelépést hoz, a fővárosiak teljes egyetértésével találkozik majd.
A polgárőrök esetében legfontosabb cél jelenlétük, elérhetőségük érzékeltetése – hiszen sokan nem tudnak arról, hogy környezetükben működik ilyen szervezet –, valamint annak tudatosítása, hogy az állampolgárok különféle problémákkal is fordulhatnak a testület tagjaihoz.
