Az ellenzéki párt alelnöke, volt oktatási miniszter elmondta: az alkotmányosság kereteit feszegeti a felsőoktatási törvény két, a gazdasági tanácsokkal foglalkozó pontja, ugyancsak két helyen alkotmányossági aggályokat vet fel a fejlesztési részhozzájárulással (fer) kapcsolatos szabályozás, a közoktatási törvényjavaslat pedig három kérdésben sértheti az alaptörvényt.
A részletekről szólva a Fidesz alelnöke kitért arra, hogy a felsőoktatási intézmények gazdasági tanácsa nyújtaná be a szenátusnak a költségvetést, a beszámolót, így sérül az egyetemi autonómia. Egy másik esetben a gazdasági tanács döntést hozhat a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon kérdésében.
Pokorni Zoltán a fer-ről szólva két alkotmányossági aggályt nevezett meg. Ahogy mondta, a tandíj bevezetése önmagában nem alkotmányellenes, az viszont aggályos, hogy a törvénytervezet nem veszi figyelembe: a tandíjnak összefüggésben kell állnia a megélhetés és a tanulás költségeivel. Az ellenzéki politikus azt is elmondta, a javaslat szabályozná, kik és milyen feltételekkel mentesülnének a fer fizetése alól, ám a többi hallgatóval fizettetnék meg az ő tandíjukat.
„Úgy szól a jogszabály, hogy be kell szedni az intézménynek az átlagos költségeket (…), és úgy kell kalkulálnia, hogy az elsőéveseket és a hátrányos helyzetűeket tehermentesítse, és módot adjon a legjobban tanuló tizenöt százalék ingyenes képzésére. Akkor beszélhetnénk pozitív diszkriminációról, ha a kormány az erre szolgáló összeget odaadná az intézménynek. De nem ez történik, mert a többi diáknak kell többet fizetni azért, hogy másokat pozitívan diszkrimináljanak” – emelte ki Pokorni Zoltán.
A közoktatási törvény három pontját nevezte alaptörvénybe ütközőnek a fideszes politikus. Mint mondta, azzal, hogy tagiskolává válna minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama, sérülne az önkormányzati autonómia, ráadásul ebben az esetben egy „feles törvény” felülírna egy kétharmados jogszabályt. Hozzátette: az is aggályos, hogy az intézmények számára nem áll rendelkezésre felkészülési idő a szabályozáshoz való alkalmazkodásra.
Pokorni Zoltán végezetül ugyancsak alkotmányosan aggályosnak nevezte, hogy négy órával növelnék a pedagógusok törvényben előírt munkaidejét, de ezért nem járna ellenszolgáltatás.
„A kormány tehát úgy kíván a pedagógusok számára többletmunkát előírni, hogy azért ellenszolgáltatást, bért nem hajlandó fizetni” – mondta a politikus.
Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ha a törvényeket az említett javaslatokkal együtt fogadják el, a köztársasági elnöknek és az állampolgároknak is van lehetősége az alkotmányossági aggályok kifejezésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
