A lakosság minden rétegét érintő változás a 15 százalékos áfakulcs megszüntetése, illetve az érintett termék- és szolgáltatási kör 20 százalékosba sorolása szeptembertől. Jelenleg 15 százalékos áfa terheli az élelmiszereket, a gáz-, gőz-, és vízellátást, a gyógyászati és fogorvosi termékeket és segédeszközöket, a személyszállítást, de a temetkezést is, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. Bár mindenkit érint az adóemelés, de legérzékenyebben az alacsony jövedelemmel rendelkező rétegeket sújtja. Utóbbiak fogyasztási kosarában ugyanis sokkal nagyobb arányban képviseltetik magukat az érintett árucikkek, szolgáltatások. Nem véletlen, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a szociális partnerek azt javasolták, hogy a 15 százalékos kulcs emelkedjen 17-re, a 20 százalékos pedig 23-ra, amit a kormány először megfontolandónak ítélt, később azonban teljességgel elvetett, nem kis megrökönyödést okozva a munkaadói és munkavállalói oldalnak. Amellett ugyanis, hogy a megosztott áfaemelés a kormány szociális érzékenységét mutatta volna, még nagyobb bevételt is hozott volna a költségvetésnek, becslések szerint 170 helyett 180 milliárdot.
A 2005. évi általános forgalmiadó-bevallások összesített adatai szerint a 15 százalékos adókulcs alá tartozó beszerzések adóalapja 6074 milliárd forint volt, mely a teljes belföldi értékesítés adóalapjának 16 százaléka – tudta meg korábban az APEH-től a FigyelőNet. A beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó összege 911 milliárd forintot tett ki, ez a belföldi beszerzéseket terhelő előzetesen felszámított adó 11 százaléka. Az ugyanezen adómértékkel adózó értékesítések összesített adóalapja 9585 milliárd forint volt a tavalyi évben, ami az összesített belföldi értékesítés adóalapjának 19 százaléka, míg az értékesítés adójaként az adóalanyok 1438 milliárd forint adókötelezettséget szerepeltettek bevallásaikban, ez az összes belföldi értékesítés adójának 11 százaléka.
Legalább 30 milliárd a betétek megsarcolásából
A PSZÁF adatai szerint idén március végén a háztartások 4777 milliárd forint betéttel rendelkeztek. A FigyelőNet számításai szerint a szintén szeptembertől élő 20 százalékos kamatadó azt jelenti, hogy éves szinten legalább 30-40 milliárd forintot vesznek ki az emberek zsebéből, attól függően, hogy átlagosan 3 vagy 4 százalékos betéti kamattal számolunk.
A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank például egymilló forint alatti betétek esetén jelenleg 2,75 százalék kamatot fizet, a fölött, összegnagyságtól és futamidőtől függően 3,25-4,25 százalékot, néhány akciótól eltekintve. Mindez azt jelenti, hogy például 500 ezer forint elhelyezése esetén most 13 750 forint éves hozamra számíthat az ügyfél, amiből a kamatadó 2750 forintot visz el, marad tehát 11 ezer forint. Öt millió forint betétnél a 212 500 forintos hozamot már 42 500 forint kamatadó apasztja le 170 ezer forintra.
Az evások sem maradnak ki
Októbertől a kormány utóléri az egyszerűsített vállalkozói adót fizetőket is, az ő terhük 15-ről 25 százalékra nő majd. A kedvezőtlen változás ellenére sem kell attól tartani viszont, hogy az evás vállalkozók tömegesen fordítanának hátat az egyszerűsített adónemnek, s térnének vissza a társasági adózáshoz – mondta korábban a FigyelőNetnek Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Ennek legfőbb oka, hogy a 25 százalékra emelt evabefizetés is kedvezőbb, mint a jelenlegi 16 százalékos társasági adó kiegészítve a 35 százalékos osztalékadó-teherrel. Ráadásul a társasági adó présén is csavar egyet a kormány, aminek mértéke 16-ról 20 százalékra emelkedik a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetésével.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) a bevezetésétől eltelt négy évben igen népszerűvé vált, a bevételek például háromszorosára nőttek ebből az adónemből – tájékoztatta az APEH sajtó osztálya a FigyelőNetet korábban. 2003-ban, az eva debütálásakor 59 ezer vállalkozó választotta ezt az adózási formát, s tőlük 31 milliárd forint folyt be a központi költségvetésbe. Tavaly az evázók száma már megközelítette a 97,5 ezret, s a fajlagos bevételek is nőttek, hiszen a büdzsé 91,3 milliárd forintot könyvelhetett el. Idén április végén több mint 106 ezren adóztak ezen a módon, s május 25-ig már 48,6 milliárd forintot róttak le.
A házipénztáradóról szóló törvényjavaslat az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, így kívánják megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
Négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot.
