Ha a ’97-es választási törvényben foglaltak számítanának egyáltalán, mélyen a „zsebébe” kellene nyúlnia a négy parlamenti pártnak, leginkább persze az MSZP-nek és a Fidesz MPSZ-nek. A FigyelőNet számításai szerint minimum 4 milliárd forinttal lépték túl a kampányfinanszírozásra törvényileg biztosított keretet a pártok, ezért a jogszabály szerint 15 napon belül a túllépés kétszeresét, vagyis 8 milliárdot kellene befizetniük a központi költségvetésbe.
A törvényben rögzítettek szerint a pártok maximum 400 millió forintot fordíthatnának a választási kampány finanszírozására, amit azonban jócskán túlléptek. A TNS Media Intelligence listaáras reklámköltési adatai szerint az elektronikus és nyomtatott médiában, valamint köztéri plakátokon megjelent hirdetésekre az MSZP 2 261 millió, a Fidesz MPSZ 1 858 millió, az SZDSZ 858 millió, az MDF pedig 629 millió forintot költött 2006 első négy hónapjában. Ahogy Mihálszki Zsuzsa, a TNS MI munkatársa lapunknak elmondta, több mint egy tucat televíziócsatorna, közel 300 újság és 10 rádióadó hirdetéseit figyelik, a legjelentősebb közterületi, moziforgalmazó, indoor és internetes cégek adatait pedig önbevallásos alapon rögzítik. Munkatársaik minden nap átlapozzák az újságokat, végighallgatják a televíziós és rádiós reklámblokkokat és rögzítik, hogy az egyes hirdetők – köztük a pártok – hol, mikor, mekkora felületen, helyeztek el hirdetést, majd ezeket a megjelenéseket a médiumoktól kapott hivatalos listaárak alapján beárazzák.
Plakátban a Fidesz volt a nyerő
Narancssárgába, illetve vörösbe öltöztek a választások előtt a közterületi plakátok. Az úgynevezett „közterületi sztenderd médiafelületek”-nek nevezett plakátok 30 százalékát árasztották el a politikai hirdetések március-áprilisban. Ha a közterületi megjelenés arányában osztanák a mandátumokat a Fidesz fölényesen nyerte volna a választásokat, hiszen közel háromszor annyi felületen volt jelen, mint legfőbb riválisa, az MSZP.
Az Outdoor Média Audit Kft. felmérése szerint január és április között a Fidesz több mint 20 ezer közterületi sztenderd médiafelületen jelent meg, szemben az MSZP valamivel több mint 7 ezer plakátjával – tudta meg korábban a FigyelőNet Háry Letíciától, az omaudit Kft. kutatási vezetőjétől. A társaság számításai szerint az első négy hónapban a Fidesz 1,6 milliárd, az MSZP 716 millió forintot költött plakáthirdetésekre listaáron. Ez utóbbit azért szükséges hangsúlyozni – hívta fel a figyelmet Háry Letícia –, mert a felületek tömeges lekötésekor a plakáthelyeket értékesítő cégek kedvezményt adnak, melynek mértéke a 40 százalékot is elérheti a listaárhoz képest. A köznyelvben csak óriásplakátoknak nevezett hírdetések havi díja (listaáron) 80-100 ezer forint, de ugyanennek a hátulról megvilágított (backlight) változata már 250 ezer forintot kóstál.
Ami nem számolható
A cégek által feldolgozott adatok persze csak a kereskedelmi helyeken elköltött összegeket tartalmazzák. Nem tudjuk, hogy mennyibe kerültek az aktivisták által falakra, oszlopokra, trafóházakra mázolt plakátok, a szórólapok, a tollak, a hűtőmágnesek, az illatosítók, kulcstartók, pólók, esőkabátok, az „igen”- és V-táblák, a köztéri rendezvények, a kampány-telefonhívások, a tisztelet- és egyéb díjak, de még sorolhatnánk. Nem véletlen, hogy Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke (volt adatvédelmi biztos) közvetlenül a választások után egy, az InfoRádiónak adott nyilatkozatában a következőképpen fogalmazott: „Ha a törvény által engedélyezett 386 millió forintot tízzel megszorozzuk, valószínűleg még mindig jóval kisebb összeget kapunk annál, mint amennyit a pártok valójában költenek”.
A számvevőszék tehetetlen
Egy másik papíron persze minden rendben, hiszen törvényi kötelezettségüknek megfelelően az országgyűlésbe jutott pártok elszámoltak arról, hogy mennyit költöttek a 2006-os választási kampányukra. A Magyar Közlönyben néhány napja olvasható adatok szerint a Fidesz MPSZ 400 millió 755 ezret, az MSZP 400 millió 744 ezret, az SZDSZ 363 millió 597 ezret, az MDF pedig 305 millió 963 ezret költött kampányára.
Papíron tehát minden rendben. Papíron. A történet paradoxona, hogy a törvényalkotók maguk sértik meg az általuk hozott jogszabályokat, ezzel súlyosan sértve a jogbiztonságot, rombolva a polgárok jogkövetésre ösztönző hajlandóságát.
Kumin Ferenc politológus korábban elmondta lapunknak: a pártok azért szeghetik meg szemrebbenés nélkül a törvényi előírásokat, mert szankciótól nem kell tartaniuk. Eleve olyan testület sincs, amely érdemben ellenőrizhetné a pártok kampánypénzeit. Ezért jogszabálymódosításra lenne szükség, ez ugyanakkor csak a kétharmadot igénylő választási törvény megváltoztatásával lehetséges, amit viszont még a ciklus első részében lenne illendő megtenni.
Az általunk megkérdezett szakjogász szerint sincs igazi mozgástér, ugyanis a pártok fölött az országgyűlési biztosoknak (ombudsman) nincs jogkörük, s az Állami Számvevőszék sem vizsgálhatja teljes körűen, mennyit is költöttek a kampányban.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tehetetlen – hangsúlyozta a FigyelőNetnek a választásokat követően Kovács Árpád, a szervezet elnöke. Az ÁSZ ugyanis csak azokkal a kampányköltségekkel számoltathatja el a pártokat, amelyeket utóbbiak annak minősítenek. Ezért volt borítékolható, hogy a négy parlamentbe jutott párt „belül marad” a pártonként engedélyezett 400 millió forinton. Arra ugyanis mérget lehetett venni, hogy hiába költöttek a pártok bizonyíthatóan többet kampányaikra, azoknak csak töredéke jelent meg elszámolásaikban, a maradékról azt mondhatják, hogy azokat vállalkozók, vállalkozások fizették ki, mint ahogy ők rendelték meg az újság-, televízió, rádió hirdetéseket, kötötték le a rendezvényeket, finanszírozták a szóróajándékokat.
Ilyen módon eleget tesznek a választási eljárásról szóló 1997. évi C törvény betűjének, ha a szellemének nem is. A kampányköltésekről is szóló jogszabály ugyanis éppen azért született, hogy vele a választásokon induló jelöltek esélyegyenlőségét biztosítsák, ami az eddig leírtak szerint éppenhogy nem teljesül, sőt súlyosan sérül. Arról nem beszélve, hogy a most, s a korábbi választásokon szintén folytatott gyakorlat a korrupció melegágya.
Az ügyészségtől kapott tájékoztatás szerint az elmúlt 16 évben senki nem tett feljelentést a pártok kampányfinanszírozása miatt. A törvény szerint erre még alig harminc napig lehetőség van.
