Az igazságügyi és rendészeti miniszter expozéjában szólt arról, hogy a törvénymódosítás a tulajdoni arányra tekintet nélkül kizárja, hogy a képviselő állami, vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vezető tisztségviselő, vagy felügyelő bizottsági tag legyen. Ugyancsak tilos lenne e tisztségek ellátása olyan gazdasági társaságban, amelyet állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő cég alapított. A képviselő szintén nem tölthet be vezető tisztséget privatizált szervezetben, vagy ez által alapított gazdasági társaságban, a magánosítástól számított két évig – mondta Petrétei.
A törvénymódosítás nem csupán az állam és az állami szervek, hanem a helyi önkormányzatok és a gazdasági összeférhetetlenséggel érintett valamennyi szervezet vonatkozásában megtiltja, hogy a képviselő ezek jogi képviselőjeként járjon el. A javaslat megtiltja azt is, hogy a képviselő a képviselői megbízatásával össze nem függő ügyben ebbéli minőségére hivatkozzon, ez ugyanis a képviselői tisztség erkölcsi tisztaságával és méltóságával összeegyeztethetetlen.
A törvénymódosítás a tilalmak megfogalmazása mellett ugyanakkor általános szabályként abból indul ki, hogy a képviselő közfeladatokat ellátó szervezetekben végezhet tevékenységet, azért azonban juttatást nem fogadhat el. A javaslat a közfeladatokat ellátó szervezetekben való részvétel ingyenességét és a gazdasági összeférhetetlenségi tilalmakat kiterjeszti a képviselő – vele egy háztartásban élő – közeli hozzátartozójára is, bár ezen korlátozást a következő Országgyűlés megalakulásától vezetnék csak be.
Fidesz: rossz az idő, rossz a forma
Géczi József Alajos, az MSZP vezérszónoka helyesnek tartotta az összeférhetetlenségi szabályok megváltoztatását, de szólt arról is, hogy a tiltások mellett érdemes lenne az átláthatóság felé is elmozdulni például azzal, hogy európai mintára érdekeltségi nyilatkozatot tesznek a képviselők. Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az összeférhetetlenségi szabályok módosítását rossz formában, rossz időben terjesztette elő a kormány. Az ellenzéki képviselő nem tartotta helyesnek és életszerűnek a szigorú tiltó szabályok bevezetését, véleménye szerint elegendő, ha a képviselők és hozzátartozóik nyilvánosságra hozzák az említett szervezetekben betöltött tisztségeket, valamint nyilatkoznak a kapott állami, uniós támogatásokról.
Az SZDSZ, a KDNP és az MDF támogatja
Fodor Gábor szerint az SZDSZ egyetért az összeférhetetlenségi szabályozás tervezett módosításának irányával, mivel nem helyes, ha a gazdasági és a politikai érdek összekeveredik, ha a döntéshozók olyan ügyeket befolyásolhatnak, amelyeknek később haszonélvezői lehetnek. A liberális vezérszónok helyesnek nevezte, hogy az előterjesztés kizárja az országgyűlési képviselők részvételét minden állami, önkormányzati tulajdonú cégben, vállalatban, intézményben. „Megengedhetetlen, hogy önkormányzati képviselők és polgármesterek parlamenti képviselők legyenek” – hangsúlyozta. Fontosnak tartotta azt is, hogy idővel rendezzék a parlamenti képviselők jelenleg „megdöbbentően és méltatlanul alacsony” keresetét is, ami az EU-tagországokat tekintve a legalacsonyabb.
Firtl Mátyás (KDNP) megjegyezte: a törvényjavaslat távol van a stabilizációs csomagtól, eltereli a figyelmet a valós helyzettől, a 300 forint felé közelítő forint/euró árfolyamtól, a 300 forintos benzinártól. A kereszténydemokrata politikus frakciója nevében elfogadhatónak nevezte az előterjesztést, bár hozzátette: a KDNP az egész kérdést komplexen szerette volna kezelni, a kisebb parlament ügyével együtt. Herényi Károly (MDF) frakciója nevében támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, „itt az ideje, hogy megszülessen”. Legfőképpen azért, mert – mint mondta – kialakult egy olyan kép, hogy a korrupció nem esik messze a parlamenttől. „A törvényjavaslat alkalmas az ilyen vádak, az ilyen gyanú eloszlatására” – mondta az ellenzéki frakció vezetője.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
