Az előterjesztés elfogadásával kizárólag az alkotmányban nevesített tisztségviselőket illeti meg a mentelmi jog, ezért a jövőben az ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót és az ügyészségi ügyintézőt egyáltalán nem illetné meg – közölte az igazságügy-miniszter. A mentelmi jog hatálya alól kikerülőkkel szembeni büntető-, illetve szabálysértési eljárás lefolytatásához és kényszerintézkedés elrendeléséhez előzetes hozzájárulás ezentúl nem kell. Petrétei József elmondta: a javaslat egyértelművé teszi, hogy a mentelmi jog jogosultjaival szemben bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén is alkalmazni lehet olyan intézkedéseket, amelyek nem járnak a szabadság elvonásával, mint például az alkoholszonda megfújása.
Géczi József Alajos szocialista vezérszónok arról beszélt, hogy a mentelmi jogot ma a közvélemény – mint mondta, helytelenül – nem a demokrácia intézményes jogának, hanem gyanús privilégiumnak tartja. Szerinte a parlamenti szólásszabadságot is úgy kellene szabályozni, hogy amit a képviselők egymásnak mondanak, az ne lehessen peresíthető, de ha a Ház falain kívül hangzik el becsületsértés vagy rágalmazás, nincs értelme fenntartani a mentelmi jogot. Géczi József Alajos szerint a következő években azt is át lehetne gondolni, hogy a nem képviselő minisztereknek is adják meg a mentelmi jogot.
Fidesz: figyelemelterelés
A fideszes Szűcs Lajos pótcselekvésnek, figyelemelterelésnek nevezte a mentelmi jogra vonatkozó rendelkezések módosítását. Úgy vélte, a mostani szabályozás is lehetőséget biztosít arra, hogy a képviselők betartsák a törvényeket. „Senkinek sincs privilégiuma: a szondát meg kell fújni, ilyenkor nem szabad tisztségekre hivatkozni, de vannak akadályok és korlátok” – fogalmazott. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) frakciója nevében támogatásáról biztosította az előterjesztést, szerinte nem lehet kérdéses, hogy az országgyűlési képviselőkre általában ugyanazok a viselkedési és törvényes szabályok vonatkoznak, mint bárki másra, még akkor is, ha a mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alóli kivételeket tartalmaz.
Takács Albert, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese felszólalásában azt mondta, nem kérdés, hogy a mentelmi jog tisztességes privilégium, amely a képviselők zavartalan munkáját, függetlenségét hivatott biztosítani. Az ombudsman problémának, alkotmányos visszásságnak nevezte, hogy szondázás és egyéb közlekedésrendészeti lépés csak akkor foganatosítható, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn, tehát találomra, szúrópróbaszerűen nem lehetne szondáztatni.
MDF: a mentelmi jog léte nem demokráciafüggő
Móring József Attila (KDNP) vezérszónoki felszólalásában pártja nevében azt mondta: a kormánynak a képviselői összeférhetetlenségre és a mentelmi jogra vonatkozó módosítása egyszerű figyelemelterelési akció. Csak azért, mert az elmúlt években előfordult néhányszor, hogy parlamenti képviselők közúti ellenőrzés során nem vetették alá magukat az alkoholszint-ellenőrzési vizsgálatnak a mentelmi jogra hivatkozva, még nem indokolt a törvény ilyen formában történő módosítása – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő.
Csáky András (MDF) közölte: az MDF nem ellenezte volna, ha arra születik javaslat, hogy a mentelmi jogra egyáltalán szükség van-e az országgyűlési képviselők esetében. Rámutatott, hogy Magyarországon sokkal szélesebb a mentelmi jog köre, mint Európa nyugati országaiban. Kiemelte: a mentelmi jog nem szükségszerűség, léte nem demokráciafüggő. Az MDF fontosnak tartja, hogy a közutakon is érvényesüljön az esélyegyenlőség, a szabályok mindenkire vonatkozzanak, a képviselőkre is – jelentette ki.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
