HÖOK: nem fair a kormány
Ekler Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke nem tartja fairnek, hogy a felsőoktatás reformját a hallgatók terheinek megnövelésével kezdik, ráadásul párbeszéd nélkül. Véleménye szerint először meg kellene teremteni azt a finanszírozási formát és keretet, amely megfelelő színvonalú oktatást biztosít, és csak ezután lehetne elgondolkodni arról, hogy ehhez a diákok hogyan járulhatnak hozzá. Ekler Gergely tapasztalatai szerint a hallgatók akár áldozatokra is hajlandóak lennének, ha azt éreznék, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodásában valóban változás következik be, és dinamikus, európai színvonalú oktatás teremtődne. A HÖOK legutóbbi közgyűlésén egyébként deklarálta, hogy nem támogat semmilyen intézkedést, amely az államilag finanszírozott képzésben résztvevő hallgatókra anyagi terheket ró.
Fejlesztési részhozzájárulást (fer) vezetnek be a felsőoktatásban 2007. szeptemberétől, melynek mértéke az alapképzésben és a mesterképzésben eltérő lesz – mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Tandíjmentességet a legjobban tanulók kaphatnak majd, de nem terheli fizetési kötelezettség a doktori valamint az első felsőfokú szakképzésben résztvevőket, csak úgy mint a halmozottan hátrányos helyzetűeket sem. Az elsőéves hallgatóknak nem kell fizetni. A tandíj teljes összege az intézményeknél marad.
4-18 ezer forint között a havi tandíj
Az alapképzésben 105 ezer, a mesterképzésben 150 ezer forintot kell a diákoknak évente fizetniük – közölte Hiller István. Ez havonta az alapképzésben tanulóknak 8750 forintos, a mesterképzésben résztvevőknek pedig 12 500 forintos terhet jelent majd. Mivel azonban az intézmények plusz-mínusz ötven százalékkal eltérhetnek a kormány által megállapított mértéktől, így az alapképzésben ez az összeg havonta a minimális 4375, és a maximális 13 125 forint között mozoghat. A mesterképzésben pedig 18 750 forint lesz a felső plafon.
A tandíjmentesek szűk köre
A tandíjmentesség intézményét nem szünteti meg a kormány, de igen szűk körre korlátozza. A tanulmányi átlagtól függően a hallgatók legjobb 15 százaléka mentesülhet a díjfizetés alól. A tandíjmentesség másik feltétele az éves szinten teljesített legalább 30 kreditpont. A legjobb 15 százalék emellett tanulmányi ösztöndíjban is részesül majd.
A legeredményesebbek körét nem évfolyamonként, hanem az intézményben tanuló összes hallgatóra határozzák meg, így az is előfordulhat, hogy bizonyos évfolyamokban több lesz a tandíjmentes, míg máshol kevesebb.
Mivel a tandíjmentességet minden évben felülvizsgálják az intézmények az aktuális tanulmányi eredmények ismeretében, a költségtérítéses tanulók bekerülhetnek az államilag finanszírozottak körébe, míg utóbbiak kihullhatnak a kedvezményezettek köréből.
2008-tól esedékes
A tandíjfizetési kötelezettség 2007 szeptemberétől lesz érvényes, a tanulmányaikat akkor megkezdőket fogja csak érinteni a pénzügyi hozzájárulás. Mivel azonban az első évfolyamosok tanulmányi átlagát még nem ismerik, először 2008 szeptemberében lesz esedékes a tényleges fizetési kötelezettség. Vagyis a költségek a második évtől jelentkeznek, a gólyákat tehát nem terheli a tandíj.
Az intézményeké a pénz
A diákok által fizetett pénzt nem az állam „teszi zsebre” – hangsúlyozta Hiller István, a teljes összeg az intézményeknél marad. Annyit azonban előír a kormány, hogy az így befolyt pénzeknek legalább egyharmadát, de legfeljebb a felét tanulmányi ösztöndíjra kell fordítaniuk. A tandíjakból szerzett összeget az intézmények nem zárolhatják majd.
Nő a diákhitel
A szakminiszter tájékoztatása szerint 2008. szeptemberétől a diákhitel is nőni fog, annak pontos mértékéről azonban nem nyilatkozott.
Hiller István szerint az intézkedés igazságosabbá teszi a felsőoktatás rendszerét, növeli az egyetemek szabadságát és jutalmazza a teljesítményt, valamint a tandíj bevezetésével az adófizetőkkel szemben is méltányosabban jár el a kormány. Egy államilag finanszírozott hallgató ugyanis 525 ezer forintba „kerül” évente függetlenül teljesítményétől és szorgalmától.
A FigyelőNet által megkérdezett oktatáskutató egyetért az egyetemen vagy főiskolán nyújtott teljesítmény függvényében megállapított tandíj és a szociális helyzet alapján kapható támogatás közös alkalmazásával. Liskó Ilona, a Felsőoktatási Kutatóintézet (FKI) igazgatója indokoltnak tartja egy ilyen típusú tandíj bevezetését, mivel így a mostaninál igazságosabb helyzet teremthető. Jelenleg ugyanis egyetlen egy vizsga, az érettségi alapján dől el, hogy egy diák költségtérítéses vagy államilag finanszírozott képzésben részesülhet.
A reform értelmében azonban a felsőoktatási intézményben nyújtott teljesítmény alapján határozzák majd meg a tandíj mértékét, ráadásul rugalmas rendszerben, hiszen átjárhatóságot biztosítanak a tandíjköteles és –mentes képzési forma között.
Pokorni: nem fair
„Az, amit itt papírra vetettek a felsőoktatás területén, nem tisztességes, ha úgy tetszik, nem fair, nem szolgálja a felsőoktatás minőségét, és nem szolgálja a felsőoktatáson keresztül az ország javát, mert eltántorítja, elhessegeti a gyerekek jelentős részét a felsőoktatástól” – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.
Kiemelte: a kormány a költségtérítéseket három-négyszeresére emeli, így a minimum 380 ezer, a maximum 1,5 millió forint lesz évente. Másrészt a ma ingyen tanulók számára is tandíjas lesz a képzés, ők fizetnek majd 105 ezer, illetve 150 ezer forintot – fűzte hozzá.
A Fidesz alelnöke közölte, hogy a jobb teljesítmény alapja a fizetéstől való félelem lesz, márpedig megfogalmazása szerint a „félelempedagógia” a kutyaiskolákban is megbukott.
MDF: a vesztes ismét a középosztály
„A Magyar Demokrata Fórum nem ért egyet a kormány tervével, hogy a felsőoktatásban bevezesse a fejlesztési részhozzájárulást” – tudatta az MTI-vel Almássy Kornél, a párt országgyűlési képviselője. Közleménye szerint a kormány tervei alapján „a rászorultak kis része mentesül csak a tandíj alól”, így a fejlesztési részhozzájárulás bevezetésének legnagyobb vesztese „ismét a magyar középosztály lesz”.
Az MDF szerint elfogadhatatlan, hogy a Gyurcsány-kormány minden hibáját a középosztállyal akarja megfizettetni. „Először a szülőkkel, akiket az emelkedő adóterhekkel ellehetetlenítenek, utóbb a gyermekekkel, akiknek megnehezítik boldogulásukat” – olvasható az MDF-es képviselő kommünikéjében.
A rektor szerint jó elképzelés
Molnár Károly, az MRK elnöke, a Műegyetem rektora elmondta: az a magánvéleménye – amely ugyanakkor sok rektortársáét is tükrözi – hogy a felsőoktatás minősége és a társadalmi igazságosság érdekében szükség van a tandíjra.
Hozzátette: a Műegyetemen fognak differenciálni, de az átlagnak a törvénytervezet alapján így is ki kell jönnie. A javaslatot várhatóan július végén fogadja el a Parlament, s ezt követően először 2008 szeptemberében kell majd fizetni – jelezte a rektor, hozzátéve: hogy van idő a részletek kimunkálására.
Molnár Károly jó döntésnek tartotta, hogy a FER 30-50 százalékából ösztöndíjjal támogassák a legjobb eredményt elérőket, ugyanakkor a fennmaradó forrásokat fejlesztésekre lehessen fordítani. Ezzel a minőségi oktatás infrastruktúrájának hátterét is meg lehet erősíteni.
