A CEORG-gal (Central European Opinion Research Group) közös felmérés azt mutatja, hogy a magyar, a cseh, a szlovák és a lengyel lakosok zömének életében nem játszik jelentős szerepet az euró vagy más európai valuta. A lengyel háztartások megtakarításai vagy/és banki hitelei között elhanyagolható mértékben van csak jelen. Az ellentétes pólus a magyarok körében figyelhető meg: nálunk ugyanis – feltehetően a devizaalapú lakásvásárlási hitelfelvétel lehetősége miatt – a többi közép-európai országnál jelentősebb az európai valuták súlya a háztartások hitelállományában.
A megkérdezettek zöme szerint sor kerül a valutaváltásra, de ennek vélhető idejéről eltérő várakozásaik vannak. Az euró „azonnali” bevezetését várók aránya mind a négy országban elhanyagolható, míg a közös valuta „gyors” (2008–2009-es) bevezetését prognosztizálók aránya kiugróan magas Szlovákiában, s igen alacsony Magyarországon. Az euró 2010-es bevezetését a legtöbben Magyarországon és a Cseh Köztársaságban vélelmezik, de a lengyelek körében is ez a domináns vélemény. Az euró „lassú” bevezetését – a szlovákok kivételével — a megkérdezettek közel egyhatoda tartja esélyesnek.
Az euróért a jólét romlásával való áldozatra is hajlandók aránya mind a négy országban alacsony, csak Magyarországon haladja meg a megkérdezettek egytizedét. A válaszadók zöme az euró jólétet nem fenyegető bevezetési módját támogatja: ez a vélemény különösen erős az egyébként leginkább európárti magyar közvéleményben.
