Orbán Viktor élesen bírálta a kormányprogramot, ellenezve a megszorításokat. A gazdaság állapota azonban adott. Ha a Fidesz került volna kormányra, nem lennének ilyen intézkedések?
Nem. Véleményünk szerint a jelenlegi helyzetből más a kivezető út: megszorítások helyett a gazdaság, a kisvállalkozások fejlesztése révén lehetne kijönni ebből a helyzetből. A szocialisták és mi is látjuk, hogy itt a szakadék, csak más irányba kapjuk el a kormányt. A mi felfogásunk szerint tűzoltásszerű, gyökeres változást hozó intézkedés lenne egy radikális adó- és járulékcsökkentés is, például a tb 10 százalékos mérséklése. Így hamar levegőhöz jutna a vállalkozói szektor, és dinamikusan elkezdene nőni. A Széchenyi terv is ezt eredményezte. A gazdaságpolitikánk lényege a munkahelyteremtés.
A program Önök által legvitatottabb eleme a tandíj kérdése. Az indoklás szerint az utólagos hozzájárulás megoldaná azt a helyzetet, hogy az állam pénzén kitanított fiatalok külföldön kamatoztassák a tudásukat. Ön mit gondol erről?
Annak idején mi is ingyen tanultunk, ezért úgy gondoljuk, a mai fiatalokat is megilleti ez a jog. Ezt az államnak biztosítania kell. Ez egy jó magyar hagyomány. Egyszer már egy szocialista-liberális kabinet bevezetett egy tandíjat, aminek lényegében semmi haszna nem volt, csak annyi, hogy a szociálisan rászoruló családok gyermekei kevesebb esélyt kaptak a továbbtanulásra. Ha kint van külföldön ráadásul kérdés, hogy törlesztene. De nem is a technikai részlet a lényeg, hanem az elv, hogy államilag finanszírozott helyekre felveszik őket, és utána fizetniük kell.
Az egészségügyi reform a kormányprogram egyik legfontosabb eleme. Önök ellenzik ezt, de alkotó ellenzékként milyen alternatívát kínálnának?
Az alapvető problémánk az a rendszerrel – már amennyire ismerjük –, hogy pénzt vinne ki az egészségügyből. A legfőbb baj az, hogyha verseny van az egészségügyi szolgáltatások területén senki sem a hetven éves minimálnyugdíjon élő cukorbeteg nyugdíjasért, hanem a jól kereső 25 évesért versenyezne.
De az állam eddig is csak pumpálta a pénzt, és mégsem működött.
Volt már egy tervezetünk, hogy nem feltétel nélkül biztosítanánk többletforrást az egészségügynek, hanem át kéne alakítani a finanszírozást. De ezt csak úgy tudjuk, ha több pénzt teszünk bele.
Új minisztériumi struktúrát alakítottak ki. Ön ezt átláthatatlan intézménydzsungelnek, párhuzamos kormányzásnak nevezte egy interjúban. Szakértők szerint azonban a rendszer átláthatóbb és takarékosabb, mint az eddigi.
A minisztériumok jogszabály-előkészítéssel fognak foglalkozni, a fejlesztéspolitikai célok kijelölésére és a döntések meghozatalára létrejött egy fejlesztési tanács, egy fejlesztési kabinet és egy fejlesztési ügynökség. Az elsőnek tagja lesz minden miniszter, a régiók képviselői, a másodiknak az öt operatív program élén öt volt miniszter államtitkári rangban, és végül a fejlesztési ügynökség élén Bajnai Gordon államtitkári besorolásban. Ez azt jelenti, hogy csak a fejlesztéspolitika területén már majdnem ugyanannyi politikus van, mint a kormány területén, azaz megduplázták a számot. Ráadásul itt fogják meghozni az érdemi döntéseket, ez pedig alkotmányos kérdéseket vet fel. Ezek ellenőrzését ugyanis még nem látom megoldottnak.
Térjünk át egy kicsit a Fideszre, a párt jövőjére. A választási vereség megviselte a pártot, többen Orbán Viktort tették felelőssé, és furcsa volt, hogy mégis a posztján maradt. Valóban rajta múlt?
Orbán Viktor mondta azt, hogy ő a bűnbak és övé az egyszemélyi felelősség. És nemcsak hogy felajánlotta a lemondását, de az egész elnökség ezt tette. A kongresszus elfogadott egy dokumentumot, amely részletesen elemezte a vereség okait. Ebben voltak kommunikációs, de rengeteg más okok is.
Ön arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor a vereség ellenére miért maradt a párt élén, kifejtette, hogy a pártelnök biztosítja a változást. Mit értett ezalatt?
Nem azt mondtam, hogy Orbán Viktor a változás záloga, hanem úgy gondolom, ő soha nem volt a változás akadálya. Sőt, sokszor ő maga kezdeményezte a változást, például 2003-ban ő indítványozta a szövetségi bővülést is. Ennek köszönhetően az eddigi hétezres taglétszámú párt mostanra harminc-harmincötezressé vált. A vereség után is ő volt az, aki számos olyan lépést sürgetett, készített elő, ami a választások utáni új helyzetben a párt új helyét kijelöli.
Az Orbán Viktor vezette változások azért mégsem olyan sikeresek, hiszen a második választást vesztették el zsinórban.
Nem, mert az európai parlamentit megnyertük, bár erről általában meg szoktak feledkezni. Időrendben a 2002-est egy hajszállal elvesztettük, a 2004-est nagyon megnyertük, a 2006-os pedig másfél százalékon múlt. Nem igaz, hogy zsinórban veszítettünk volna. Sőt, az előző ciklusban minden időközi választást megnyertünk.
A mostani vereség mégsem intő jel, hogy itt az ideje váltani? 2010-ben is Orbán Viktorral vágnak neki a választásoknak?
Mit ért váltás alatt? Én vagyok a frakcióvezető, ez nem elég nagy váltás? Aznap lettem országgyűlési képviselő, amikor megválasztottak erre a posztra, ez meglehetősen merész újítás volt.
Másként kérdezem: mi lesz a váltás iránya?
Az egyik az alkotó ellenzékiség koncepciója. Mi magunk is kezdeményezőként lépünk fel, jogszabályjavaslatokat terjesztünk elő. Az MDF-székházban tartott ötpárti egyeztetéskor is jogszabálytervezetekkel készültünk, amelyeket átküldtünk, de azóta néma csend van róla. Az alkotó ellenzékiséget úgy értelmezzük, nem elégszünk meg azzal, hogy itt vagyunk a parlamentben és elmondjuk az érveinket, hanem mi magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy minél jobbminőségű legyen a törvényhozás működése. A többi nem rajtunk múlik, mindig a kormánytöbbségnél van a kezdeményezés. Mi ezzel azt akarjuk bizonyítani, hogy megvan a szellemi kapacitásunk arra, hogy segítsünk, ha a kabinet nem boldogul. Megvan bennünk a jó szándék, hiszen az elmúlt négy évben nehéz helyzetbe került az ország, és ebből ki kell vezetni. Bár nem értünk egyet az úttal, de lehet, hogy vannak olyan dolgok, amelyben tudjuk hasznosítani egymás tapasztalatait.
A párton belül milyen változások várhatóak? Lesz olyan nagy váltás, mint 2002 után a szövetségi rendszer kiépítése volt?
A jobboldal jelentős része most már a szövetségben található. Aki nincs ott, az nem akar velünk együttműködni: ezt a Magyar Demokrata Fórum és a Jobbik is többször kifejtette. Kiterjedtségében már nem lehet szélesíteni ezt a szövetséget. Arra teszünk kísérletet, hogy a frakció révén az országgyűlési munkában érezhető legyen egy színvonal-emelkedés, másrészt szervezettebbé váljon a szövetség. Országos lefedettségünk van, nagy párt vagyunk, de ezt a szervezetet életben is kell tartani. Az elkövetkező négy év feladata a meglévő bázis mélyítése.
Milyen eszközökkel kívánják ezt elérni?
Olyan programot és jövőképet kell megjeleníteni, illetve úgy kell nekünk magunknak is megjelennünk, hogy az vonzó legyen a választópolgárok számára. Másrészt a mobilizációs technikákat kell tökéletesíteni, felvenni a versenyt az MSZP-vel, sőt túl is szárnyalni.
A polgári köröket szeretnék feléleszteni esetleg?
Talán azért tűnik úgy, hogy a polgári körök eltűntek, mert 2003 körül nagyon sokan beléptek a Fideszbe és fideszessé vált. A taglétszám egy-másfél év alatt ötszörösére nőtt. De most is vannak nagyon aktív polgári körök, és bízom benne, hogy ilyenek lesznek a jövőben is.
Van-e olyan választási csoport, amely még nincs megszólítva és a Fidesz sikeres lehet? Elsősorban a fiatalokra gondolok itt, akik nagy arányban távol maradnak rendszerint a szavazásoktól.
Mindenki gőzerővel térképezi fel azokat a csoportokat, amelyeket még nem tudtunk megszólítani. Legközelebb azé lesz a siker, aki megtalálja a megszólítási módját. A fiataloknál úgy gondolom az a kulcs, hogy mennyire tud egy párt a fiatalokkal nem politikai nyelven beszélni politikai témákról. Ugyanis nem fizetnek még adót, még nincs családjuk, így a politika nagy kérdései közvetlenül nem érintik őket. De fogékonyak a kulturális identitás kérdéseire például.
A Fidesz mellett két ifjúsági szervezet is van most, ők mennyire aktívak, mennyire szoros a kapcsolat?
A Fidelitasszal nagyon szoros a kapcsolat országos és helyi szinten is. Az ifjúsági tagozat jórészt az egyetemi ifjúságra épít és nagyon sokat segítettek a kampányban. Mivel most vizsgaidőszak van és közeledik a nyári szünet, róluk kevesebbet hallani.
Személyi kérdésekben milyen változások várhatóak? A Fidesz mindig egységesebbnek, hierarchikusabbnak mutatkozott, mint például az MSZP. A választási vereség gerjesztett-e belső szakadásokat, vannak-e rivalizáló csoportok?
Jövőre lesz tisztújító kongresszusunk, az én frakcióvezetői mandátumom is akkor jár le. Elvileg elképzelhetőek akár nagyarányú változások is. Ez függ az önkormányzati választásoktól, a költségvetési vitától is. A Fidesz egyébként ugyanannyira tagolt, mint az MSZP, csak nálunk nincs ideológiai széthúzás. Talán ezért tűnik egységesebbnek. De itt vannak a kisgazdák vagy a Nemzeti Fórum, összesen nyolc szövetséges szervezet. Politikai kérdésekben viszont viszonylag hamar dűlőre jutunk. Ez abból is adódik, hogy 16 év volt arra, hogy a polgári gondolkodás ismét megjelenhessen Magyarországon, ezért össze kell tartanunk.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
