Kérdezze meg a minisztereket!
Érdekli, milyen irányba mennek majd a dolgok? Kérdései vannak? Az alábbi linkre kattintva küldje el nekünk kérdését, az FN felteszi nekik!
A Határon Túli Magyarok Hivatalát ezentúl szakállamtitkár felügyeli a Miniszterelnöki Hivatalban – jelentette be Szilvásy György bizottsági meghallgatásán. Szilvásy az áthelyezést a külügyi bizottság előtt azzal indokolta, hogy így a határon túli magyarok ügye közelebb kerül a kormányzás központjához. A leendő miniszter kitért arra is, hogy ez a változtatás a szervezeti átalakításon túl azt a tartalmi változást is magában hordozza, hogy a miniszterelnöki stratégiai irányítás erősödjön. A testület egyébként 11 igen, 9 nem szavazattal támogatta a kancelláriaminiszter-jelölt kinevezését.
A titkosszolgálatok ügye összkormányzati kérdés, ami a MeH irányítása alá kerül – mondta a miniszterjelölt a nemzetbiztonsági bizottsága szerdai ülésén beszélt. A testület hat igen, négy nem szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatta Szilvásy György kinevezését a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) élére. Mint mondta, azt szeretné, ha a titkosszolgálatok munkakörülményei a jövőben javulnának. Hozzátette: az e szervezetet érintő törvényekről minden esetben konzultálna a bizottsággal.
Kiss: bővíteni kell a munkaidőalapot
Folyamatosan bővíteni kell majd a munkaidőalapot, és több munkavállalónak kellene osztoznia a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalapon – hangsúlyozta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszterjelölt szerdán az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága előtt.
A leendő miniszter a célok egyikeként azt jelölte meg, hogy nagyobb arányt képviseljen Magyarországon is a nem tipikus foglalkoztatás, mint például a részmunkaidős alkalmazás. Természetesen – mondta – mindez összefügg az átlagkeresetek szintjével is, amely Hollandiában jóval magasabb. Magyarországnak abba az irányba kell fejlődnie, hogy az európai szintű szaktudást egyre inkább európai szintű bérekkel ismerjék el a munkáltatók.
A 2000 óta tartó nagyarányú szerkezetváltást, amelynek során az olcsó munkaerőt foglalkoztató cégek kivonultak Magyarországról, s helyükbe a magasabb képzettséget igénylők jöttek, igen nagy sikerként értékelte a miniszterjelölt. Elmondta: rengeteg munkahely szűnt meg, ágazatokban, régiókban, helyi szinten nagy feszültségeket okozva, összességében viszont 50-70 ezerrel több új munkahely jött létre, mint amennyi megszűnt, sokkal korszerűbb szerkezetben.
Petrétei: elavult a rendőrségi törvény
Az igazságügyi és rendészeti miniszterjelölt egyelőre nem tervez változásokat a rendőrség személyi vezetésében. Petrétei József szerdai parlamenti meghallgatásán az alkotmányügyi bizottságban azt mondta, hogy a rendőrségi törvény meglehetősen elavult, módosításra szorul, csakúgy, mint a rendőrség belső normái.
Az alkotmányozás kapcsán Petrétei József elmondta: a normaszöveg a terveknek megfelelően tavalyi év végére elkészült. Az új alkotmány tervezetének nyilvánosságra hozása, parlamenthez történő benyújtása már politikai döntés, alkotmányozó politikai akaratot igényel. Az új Büntető törvénykönyvet pedig várhatóan 2008-ban tárgyalhatja az Országgyűlés, és a tervek szerint 2009-ben léphet hatályba.
Petrétei József elmondta, hogy az új minisztériumnak 4 szakállamtitkára lesz: rendészeti, közjogi, civiljogi és uniós. A rendészeti terület Belügyminisztériumtól való átkerülésével számottevően megnőnek a tárca feladatai, például az állampolgársági ügyek, az idegenrendészet, vagy a határőrséggel kapcsolatos teendők miatt.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter jelölését 16 kormánypárti igen szavazattal és 13 ellenzéki nem szavazattal támogatta a parlament alkotmányügyi bizottsága.
Szekeres a menedzser
Szekeres Imre a honvédelmi és rendészeti bizottságban közölte, menedzseri feladatként fogja fel a szaktárca vezetését. Céljai közül kiemelte, hogy politikai súlyt kíván adni a honvédelmi minisztériumnak, és modern, korszerű, expedíciós feladatokra is képes haderőt szeretne. A miniszterjelölt közölte, hogy továbbra is mintegy ezer katona szolgál majd külföldi missziókban. Mint mondta, Magyarországnak az az érdeke, hogy olyan feladatokat vállaljon külföldön, amelyet mások nem tudnak. Ezek között említette például a víztisztító képességet.
Közölte, hogy hatékonyabban, takarékosabban kell működnie a szaktárcának, ezért 650-ről 500-ra csökkentik az ott dolgozók számát. A miniszterjelölt takarékoskodni kíván a minisztérium ingatlanjaival is, a jelenleg több épületben dolgozó tárcát egy helyen kívánja elhelyezni. Szekeres Imre szólt arról is, hogy a jelenlegi 108-ról a felére csökkentik a szolgálati gépkocsik számát.
A testület Szekeres Imre jelölését támogatta, kilenc kormánypárti igen, hét ellenzéki nem szavazattal, Karsai Péter (MDF) tartózkodott.
Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága testület hat igen, két nem és két tartózkodó szavazattal támogatta Szekeres kinevezését. A jelölt közölte: számára a legnagyobb kihívás, hogy összhangot teremtsen a nemzeti célok, a szerződéses kötelezettségek és a költségvetési lehetőségek között. A honvédelmi miniszterjelölt ez év végéig át kívánja tekinteni a minisztérium összes intézményének funkcióit, feladatait és szeretné megszüntetni a párhuzamosságokat.
Azt szeretné, ha a szaktárca három épületéből csak egyet foglalna el a jövőben, a megüresedett két objektumot pedig értékesítenék.Demeter Ervin (Fidesz) válságmenedzsernek, felszámolóbiztosnak nevezte Szekeres Imrét, miután a politikus azt mondta, hogy menedzserként tekint miniszteri feladatára.
Az ellenzéknek is hiteles Persányi
Támogatást adott Persányi Miklós ügyvezető miniszternek is az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága. A testület a kormánypárti képviselők 10 támogató, a Fidesz-KDNP frakciószövetség 8 elutasító szavazata, valamint az MDF 1 tartózkodása mellett szavazott Persányi Miklós miniszteri jelöléséről.
Nagy Andor, a bizottság kereszténydemokrata alelnöke az ellenzék nagyobb részének elutasító szavazatait azzal indokolta, hogy nem látja a tervek között eléggé hangsúlyosnak az önálló magyar környezetpolitikát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tárcának jó, szimpatikus, hiteles minisztere lesz.
Művelődési házakat újítana fel Hiller
Az összevont oktatási és kulturális tárca miniszterjelöltje szerdán az országgyűlés szakbizottsága előtt arról számolt be, hogy új kulturális politikára, új finanszírozási modellre és a kistelepülések művelődési intézményeinek megújítására van szükség a következő években
Mint mondta, az elmúlt másfél évtized magyar kulturális politikája „színtelen és vértelenebb” volt, mint a valóságos magyar kulturális élet. Arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ig állami forrásból jelentős kulturális létesítmény nem épül ugyan, de célul tűzte ki az „elképesztően lerongyolódott” művelődési házak, közművelődési otthonok, „kistelepülési terek” infrastrukturális megújítását.
Közölte, hogy a művelődésfinanszírozás jelenlegi rendszerét pazarlónak tartja, ezért megszüntetné a párhuzamosságokat. Példaként említette, hogy a kistelepülésen külön épületben működik az e-Magyarország pont, a teleház és a művelődési ház, miközben az önkormányzat egyiket sem tudja rendesen fenntartani.
Gráf: távol a politikától
Gráf József távol kívánja tartani az agrárgazdaságtól a politikát, és szakmai alapon kívánja irányítani az ágazatot – derült ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterjelölt szerdai meghallgatásán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
Az ágazat előtt álló legfontosabb feladatként az európai Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásainak racionális felhasználását nevezte a jövő évtől kezdve. Az unió új költségvetési időszakában, 7 évre 2500 milliárd forint forrás áll rendelkezésre az alapból a magyar mezőgazdaság számára. A másik kiemelt feladatként említette az úgynevezett SPS rendszerre való átállást. Ez a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatásról az úgynevezett farm típusú, illetve üzemsoros támogatásra való áttérést jelenti a magyar gazdálkodók számára.
12 támogató szavazatával, hat nemleges voks és négy tartózkodás mellett a bizottság Gráf Józsefet alkalmasnak találta eddigi posztja betöltésére az új Gyurcsány-kormányban.
Göncz: nemzeti konszenzus a külügyben
Nagyon fontos, hogy Magyarország külpolitikájában a lehető legtöbb kérdésben nemzeti konszenzust sikerüljön kialakítani, de lesznek kérdések, amelyekben ez nem elképzelhető. Ezt a külügyminiszter-jelölt mondta szerdán, külügyi bizottsági meghallgatásán.
Feladatai közül kiemelte az európai integráció befejezését, a szomszédságpolitika erősítését, és a határon túli magyarokkal való kapcsolatok megújítását. Miniszterségét a bizottság az ellenzéki képviselők ellenszavazata és egy tartózkodás mellett támogatta.
